Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Propaganda és Művelődési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1986 (HU BFL XXXV.19.a/11)
1986-09-09
kettős nevelés. Sok gyerek más "útravalót" kap otthon a családtól, mint amire a társadalom, az iskola igyekszik nevelni. A pedagógus pártbizottság irányításával működő pártalapszervezetek tudatformáló munkája változatos, színvonala differenciált. A fejlődést a tudatformálás terén lassúnak tartják. Jelzik, hogy a pedagógusok körében is él egy idealizált, statikus szocializmuskép. Ezért a mai kérdésekre adott "tegnapi" válaszok hatástalanok maradnak. Ezt a gyermekek, a tanulóifjúság, ha áttételesen is, de sok esetben érzékeli a felnőttek bizonytalanságán keresztül. A főiskolai hallgatók eszmei arculatának fő jellemzője, hogy világnézetük kiforratlan, kialakulatlan. Emellett a tanulmányi munkájuk szerves része a marxizmus-leninizmus tanulmányozása, a tudás szigorlaton, kollokviumon, államvizsgán való bizonyítása. Dominál a tantárgyjelleg, s elmosódik egy-egy em bér belső fejlődése, azaz a világnézettel való azonosulás. A főiskolákon azt nem"pontozzák", hogy mennyire szilárd a hallgatók világnézete, csakis a tanulmányi munkát, az ismeretanya got minősítik. Az összegezett tapasztalatok szerint a hallgatók mintegy 50 százalékának világnézete bizonytalan, egy része következetes marxista, egy kis rész objektív és szubjektív idealista, politikai arculatuk sokrétű, sokszínű. Egy elkötelezett, aktív réteg mellett található egy kisebb, közömbösnek minősíthető csoport, s végül a szórványos ellenzékiség is. Ez utóbbi a kommunista pedagógusok szerint semmiképpen nem tekinthető szervezett politikai ellenzéknek, inkább egyfajta maximalista türelmetlenség megnyilvánulásának. A hallgatók körében sokszor találkozhatunk társadalmi-politikai kérdésekben tájékozatlansággal és elég zavaros szemlélettel. Ilyenek: a cigánykérdés, antiszemitizmus, trianoni határok, a szabadság és a demokrácia megítélése stb.
