Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Propaganda és Művelődési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1986 (HU BFL XXXV.19.a/11)
1986-09-09
Nern kevesen vannak olyanok, akiknek hiányosak a kapitalizmusra vonatkozó elméleti ismeretei. Nincs világos képük kialakulásának körülményeiről, fejlődésének törvényszerűségeiről. A fejlett országok gazdaságpolitikáját, a kapitalizmus általános válságát, belső alapvető ellentmondását és az ebből fakadó tőkés-bérmunkás viszonyt az átlagember nem látja, nem érzékeli . A kaoitalizmus termelési viszonyait sokak számára az Egyesült Államok, vagy a nyugat-európai tőkésországok testesitik meg. Az ottani anyagi jólét megragadja képzeletüket, az áruk bősége, a termékek magas színvonala és minősége vágyakozással tölti el őket. A kapitalizmusról nem mint egységes világrendszerről gondolkodnak, amelyhez a gyengén fejlett ázsiai, afrikai, latinamerikai, dél-európai tőkés, vagy fejlődő országok is hozzá tartoznak, mint fényhez az árnyék, hanem mint az anyagi bőség rendszeréről, ahol a nyomor szinte ismeretlen. A közép- vagy felsőfokú politikai képzettségű emberek szemléletében élő kapitalizmuskép jóval közelebb áll a realitásokhoz, de a szubjektív megítélésnek ebben a körben is van hatása. A tőkés társadalomról kialakult pozitív kép ellenére többen fogalmazták meg azt a véleményüket, hogy a kapitalista társadalom hatísa a világon egyre gyengül. .VI. HAZAFISÁG - INTERNACIONALIZMUS A szocialista internacionalizmus és a hazafiság, nemzeti tudat a marxizmus-leninizmus alapállása szerint csak a gazdasági és társadalmi-politikai viszonyok fejlődésével való
