Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Propaganda és Művelődési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.19.a/11)

1984-04-24

A véleményeket elemezve nagyjából kétféle felfogás különböztethető meg. Az egyik szerint a társadalmi érdek elsődlegessége csak mint követelmény létezik, a gyakorlati életben azonban az emberek egyéni érdekeikből kiindulva cselekednek. Ezt vagy egyszerű tényként, vagy bíráló éllel fogalmazták meg. Erre példák:

"Számos esetben az egyéni érdek kerül előtérbe, az anyagiak szerepe több esetben túlnő az érdekeltségi kereteken. Ez pénzcentrikusságban, a státusz-szimbólumok hajszolásában, a "ki tud többet szerezni" versengésben, a rendes munkaidőben való "jelenlétiben és az erőn felüli maszek munkavégzésben, a munkaidő önkéntes megkurtításában, "szabad péntek délután", sőt "szabad péntek", nyilvánul meg. "

"A hétköznapi tevékenységben azonban mindenki az egyéni érdekéből indul ki, azt tartja előbbre valónak és ez a tendencia egyre erősödik.......... Voltak, akik úgy ítélték

meg, hogy az egyéni érdek, előtérbe kerülése veszélyezteti a szocialista rendszer célkitűzéseit és politkkai feszültségek forrása,"

"A társadalmi érdek érvényesítése nagyon távoli követelménynek tűnik. Azt önzetlenül ritkán szolgálják. Sőt úgy motiválták,hogy az ilyen magatartás inkább a "megszállotta!. és a fanatikusok dolga", A társadalmi érdek elvonatkoztatott formában jelenik meg. Ezt azzal is próbálták bizonyítani, hogy a társadalom túl soká és túl későn tudja kielégíteni az egyének elemi érdekeit, 111. szükségleteit / lakáskérdés/."

A mai magyar valóságból való kiindulásra hivatkozó másik véleménycsoport, mint tényből indulki abból, hogy az egyén tevékenységében az egyéni érdek a meghatározó és a hangsúlyt nem az