Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Propaganda és Művelődési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1982 (HU BFL XXXV.19.a/11)
1982-03-16
7 Nőtt a kíváncsiság a misztikum, az áhitat, ás a mélyen vallásos ember iránt. A templomok építészete, az egyházak muzeális értékei iránt, kórus zene, festészet, ötvösművészet, és általában a kegytárgyak remekei iránt. Iskolázott emberek beszélnek jósnőkkel - "csoda gyógyszereket" használnak ezek nagy része csalódott vagy betegek. Az emberek bizonyos körében a vallás és a politika gyakran keveredik vagy fedi egymást,ez nem csak szóban, tettekben is z-* megnyilvánul, pld. a vallási ünnepek alkalmával a Thököly utón a plébánia előtt alig lehet közlekedni. Sokszor az állam és az egyház szerződését, jó viszonyát az ideológiára is vonatkoztatják, ez utóbbi párttagoknál is előfordul. Ez kitűnik az Állategészségügyi Intézet jelentéséből. A vallás terjesztésére szükség van a romló morál elleni harcban, a vallásos erkölcs segít az alkohol, kábítószer, válás,öngyilkosság növekedésének megakadályozásában, ezt nem csak a hívek de a papok is terjesztik és hirdetik a TV. utján is. /"Sokat tudunk mi segíteni" - építészeti vita a lakótelepen, - TV. adás./ Ismert vélemény, a "lengyelek nem tudnak az egyházzal megegyezze ni, azért is tartanak itt". A vallásos emberek nagyra értékelik, hogy az állam az alkotmány szerinti vallás- és lelkiismereti szabadságot garantálja. A hívők az üzemekben nem beszélnek a vallásról, a gyárkapun kívül hagyják. A munka és a munkatársi kapcsolat terén sem térnek el a más dolgozóktól. Ezért sem tudják, hogy ki vallásos és ki nőm. Egyedül a Földtani Intézet jelentésében szerepelt, hogy a vallásos emberek a szakmailag és politikailag közömbösök közt találhatók . J
