Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Propaganda és Művelődési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1977 (HU BFL XXXV.19.a/11)
1977-12-20
e> 2 Az első időkben megnehezítette a Bizottság munkáját, hogy a központi utasítások és irányelvek megjelenése után elmaradt - a bizottság eredményes működéséhez feltétlenül szükséges - a tartalmi, szervezeti problémák tisztázása. így például a Bizottság hatás- és jogkörének meghatározása. Ez a kezdeti bizonytalanság a többi kerület bizottságaira is jellemző, mert például kerületenként más a bizottságok szervezete is. A szervezeti bizonytalanságokból következett az is, hogy a bizottság feladatai keveredtek a Mivelődéstigyi Állandó Bizottság feladataival, vagy például hogy a bizottság tagjai nem voltak tisztában tennivalóikkal. A kerületi feladatokból kiindulva azonban Bizottságunk is "magára talált",, 1977. februárjában a kerületi Pártbizottság ösztönzésével és segítségével a Bizottság taglétszámát kibővítettük, s újra meghatároztuk munkatervi feladatait. A Bizottság jelenlegi taglétszáma 15 fő. Összetételét tekintve: két üzemi gazdasági vezető, két szocialista brigádvezető, egy múzeumi igazgató helyettes és két múzeumi népművelő, valamint az illetékes tömegszervezetek képviselői. A Bizottság egyik legfontosabb kezdeti célkitűzése az volt, hogy felmérések és a művelődés részterületei elemzésének segítségével, az egyes művelődési intézmények vagy gazdasági üzemvezetők beszámoltatásával alapos helyzetképet kapjunk a kerület kulturális helyzetéről - a lakosság és az üzemi dolgozók művelődéséről, a különféle kulturális intézmények - iskolák, művelődési házak, múzeumok, mozik közvetlen területi hatásáról. Arra törekedtünk, s a jövőben is az a célkitűzésűnk, hogy reális ismereteink és intézményi lehetőségeink számbavételével, a különféle intézmények és területek munkájának koordinálásával, a művelődés újabb lehetőségeit tárjuk dolgozóink, s a lakosság számára.. Ugyanakkor segítenek bennünket ismereteink, a közművelődés mindennapi feladatainak meghatározásában, a művelődési intézmények /iskolák, művelődési házak, múzeumok/ helyi funkciójának megfogalmazásában, s nem utolsó sorban a közművelődés távlati fejlesztési tervének kidolgozásában. Ebben az évben a kerület helyzetéből adódóan elsősorban a munkásmüvelődés jellemzőit és helyzetét igyekeztünk több oldalról megismerni., Megvizsgáltuk a "jóléti és kulturális alap felhasználását a kerület tiz üzemében", elemeztük az üzemi lapok szerepét a közművelődési 1993/77. 5 J
