Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Propaganda és Művelődési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1976 (HU BFL XXXV.19.a/11)
1976-03-23
JELENTÉS XIV/PMB/25/ Készült: 25 pla nápepédés politika ifeladatoknak XIV. kerületben .történt, .végrehajtásáról, Magyarország népesedési helyzetét - vagyis a népesség szaporodásának alakulását - a legutóbbi évtizedekben elsősorban a születések számának alakulása .határozta meg. Népesedési helyzetünk vizsgálatánál elsősorban a születések szamának elemzésére szorítkozhatunk. A születési arányszám a mai Magyarország területén a múlt század végén még igen magas - 4o ezrelék feletti - szinten stagnált. Az első világháború előtti években ez 34 ezrelékre, majd a második világháború előtti években 2o ezrelékre csökkent. A felszabadulás után kisebb emelkedések és csökkenések szerepeltek a születésszámok alakulásánál, melyek között az ismert 1953-as úgy nevezett Ratkó -korszak 23 ezrelékes arányt produkált, A csökkenés a későbbi években csfek fokozódott és 19ő2»-ben a magyar élveszületási' arányszám 12,9 ezrelékes értékével történelmileg legalacsonyabb szintjét érte el. A különböző azután hozott Kormányintézkedésekre /gyermekgondozási segély, terhesség-gyermekágyi szabadság meghosszabbitása, családi pótlék emelés/ a születési arányszám javult kb. 15 ezrelékre, majd a hetvenes években újabb visszaesés jelentkezett 14,7, illetve 14,5 ezrelékre. Nemzetközi összehasonlításban vizsgálva Magyarország helyzetét az állapítható meg, hogy amig az első világháború, előtt hazánk Európa legmagasabb születési arányszámu országai közé tartozott, és a két világháború közötti időszakban, valamint egészen az ötvenes évek közepéig közepes szintet érte el, addig az ötvenes evek vége óta születési arányszámunkkal legalacsonyabbak közé tartozik, sőt az 1962-es születési mélypontunk egyúttal Európa eddigi legkedvezőtlenebb arányszámát is jelentette. Az 1962-as évi népesedési mélypontot követően kezdett kialakulni hazánkban az átfogó népesedéspolitikai koncepció körvonala és intézményei, melynek újabb jelentős állomását jelentette az Io4o/1973/X.13/ az. Minisztertanácsi határozat.
