Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.19.a/9)

1987-10-13

1 i (\ k o z t r, t ó

11 e1 y z e t r ő 1 , a t o v é b íj í f e 1 a d a t o k r ó 1

A leí;^:1 l kooperáció méjha magyar tradicionális problémával is jelentős h-. Ivet foglal el kü Ionosén a gépipari es a fővel.,1a ’ koránt is végző építőipari vállalatok gazdálkodásában. . len több gépipar i, terméket különböző arányú külső kooperáció igénybővé telével állítják elő. Az ipar centrali■.ált .'iu’.ifj.; szervezeti rendszere azonban korlátozza a kooperációs krpr.sola tok kiépülését, még a kisvállalatok sem alkatrészek, vagy részegységek gyártására szakosodnak, hanem inkább v -g . méke l. állítanak elő. A vállalatok nem igazán érdesei i r.l. /. kooperációs igényük kielégítésében, amiből levonható az a I'.'-vetkez rété s. hogy a kooperációs problémák mógötl nagyon sokszor a: erre vállalkozó elsősorban a specializált ki -vállalatok hiánya jelenik meg. A nagyvállalatok tehát nagyobbrészt önellátásra rendezkednek be és ez csökkenti annak lehetőségét hogy erőforrásaikat fő tevékenységi körük fejlesztéséi''' összpontosítsák, és kiaknázzál: az éppen nagyobb vállalati méreteikből adódó előnyöket. E.z aegész magyar gazdaság problémája is, ezért a kerületi gazdáik adó egységek ootn építették ki igazán jelentősebben kooporír; jós együttműködésüket.

A kerii;.et megfigyelt gazdálkodó egységeinek kooperációs tevékenységét a következő összetevők jellemzik:

Az al• Illetve szakágazati besorolás a termelési profilt tükrözi, amelyek közül kiemelhető a fémtömegcikk ipar (DANUVIA), a híradástechnika (Telefongyár, BEAG), a műszeripar (Filmtechnika, KÚT ESZ), a villamosipari gépek