Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1981 (HU BFL XXXV.19.a/9)
1981-04-28
4 gű anyagellátás gazdálkodási nehézségeket is okozott. Pld. Pannónia HSz, Sportárú ISz, Lendület ISz, Diszműárú ISz. A fejlesztések, az uj gépek üzembeállítása segítette a gyártmány- és gyártásfejlesztést, az ezt szolgáló uj technológiák alkalmazásának bővítését, továbbá a szervezettség növelését. A kerületi szövetkezetek fejlődése e területeken azonban elég szerény. Selentős, átfogó fejlesztést, korszerűsítést egyedül a Hungaroszerviznél hajtottak végre. Egy-kót szövetkezetnél gépi rekonstrukciókra került sor, az ÉPLAK ISz. pedig uj szolgáltató házat adott át. Az általános kép azt mutatja, hogy főleg a szinttartó beruházások a jellemzőek. A szövetkezetek többsége továbbra is elhelyezési gondokkal küszködik, a termelés, raktározás területén. Sokszor lehetetlen körülmények között dolgoznak a szövetkezetek tagjai* pld. az Éplak isinél. A dolgozók munkakörülményeinek és szociális ellátottságának javítására tett intézkedések több helyen is elmaradnak a jogos igényektől. A termelőberendezésék mérsékelt ütemü korszerűsítése jól segítette az élőmunka hatékonyságának javulását, bár a berendezések kihasználásában egynéhány fogyatékosság tapasztalható. Például a technikai korszerűsítést követő,nélkülözhetetlen szervezési intézkedésekre nem fordítottak mindenütt kellő figyelmet* így pl. a Lendület ISz -nél sem. A szövetkezetek többségének bérgazdálkodása a tervidőszakban megfontolt, megalapozott volt. A személyi jövedelmek növekedése általában megfelelőnek tekinthető. A kifizetett bérek egyre nagyobb arányban teljesítménykövetelményekhez kötődnek. A szövetkezetek többsége kellő figyelmet fordít az ésszerű létszámgazdálkodásra, a létszámarányok / fizikai- nem fizikai produktív-improduktív / szintentartására. A vizsgált egységek pénzügyi helyzete szilárd, nagyobb eladósodás, jelentősebb pénzügyi nehézség az utóbbi években nem volt tapasztalható. Feltűnő , hogy nagy az eladósodástól való félelemfés ezért jelentősebb fejlesztési hitelt a szövetkezetek jó része nem vett fel* önerőből pedig nehézségeiket sokszor képtelenek megoldani. Nagyobb fejlesztési lehetőséghez csak
