Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1981 (HU BFL XXXV.19.a/9)
1981-09-15
4 Előirányzott tőkés exportelképzeléseik realitása megnyugtatóan még nem Ítélhető meg. Az ipari szövetkezetek tervezett tőkés exportja az Egyesült Fonottáru HSz, a Pannónia HSz, és a Sportáru ISz kivételével igen alacsony. A kerületi külkereskedelmi vállalatok közül a Konsumex jelentősen növeli mind a tőkés exportot, mind a rubelelszámolású exportot. A nem rubel-elszámolásu import összehasonlító áron nem növekszik. A Metallmpex nem rubel-elszámolásu exportja csökken, mig a tőkés import dinamikusan nő. .2. A termelés fejlesztés közvetlen feltételei A műszaki fejlesztési célokra 5s irányokra - igy a gyártmányfejlesztésre és a technológiai korszerűsítésre - a vállalatok a tervek készítése során nagy figyelmet fordítottak. A gyártmányfejlesztési elképzelések tárgyalásánál több helyen is megfogalmazták, hogy növelni szükséges a fejlesztés ütemét; pld. Telefongyár. Több vállalat tervezi bel^jcsolódását különféle központi fejlesztési programokba. Egy-két vállalatnak pld. GTI,Danuvia van már ilyen irányú meghatározott feladata. A GTI a kutatásfejlesztés eredményeinek mielőbbi ipari realizálása érdekében a gyártó-kivitelező kapacitás növelésére, a Gábor Áron Gépgyárral kutatás-fejlesztési-termelési társulást alapított. A vállalatok a középtávú gyártmányfejlesztési tervekben meghatározták a konkrét feladatokat; több helyen pedig alternatívákat is felállítottak. Egy-két kivételtől eltekintve - pld. Fütőber, ÉPFA,Reanal - kevés a késztermékek tőkés importját kiváltó gyártási program. Ugyancsak kevés helyen - pld. Aluminiumárugyár, Thermoplasztika ISz - kezelték kiemelten a kooperációs gyártási tevékenység fejlesztésének kérdését. A vállalatok a gyártásfejlesztést, a technikai koBzerüsitést, általában saját erőforrásokra támaszkodva, hitelek elnyerésével kivánják megvalósítani. J
