Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1981 (HU BFL XXXV.19.a/9)
1981-07-06
Táblázat folytatása: Mutatószám Danuvia Alugyár VI TE 80 85 ÉPFA 80 85 80 85 80 85 Társadalmi tiszta jövedelem növekedés 1980-ról 1985-re, % 50 19 52 57 Tőkés export M £ 3,3 6,4 3,3 7,9 1,1 5,4 0 0,6 Tőkés elszámolású egyenleg, M $ 0,1 1,7 2,6 5,9 0,2 3,2-1,35-1,23 Önköltségszintü deviza kitermelési mutató, Ft/$ 27,6 26 36,6 29,638,2 34 Ft/Rbl 19,5 18 31,8 21,836,4 25,2 Hitelállomány 329 60 50 235 Alapjuttatás 803 Az adatok alapján az ÉPFA termékszerkezet váltása irreálisnak tűnik a 800 MFt állami alapjuttatási igény és a 32 %-os árszínvonal növekedés miatt. A többi vállalatnál öt év alatt 10-17 %-ra nő az új termékek aránya. Ez az ütem csak kezdetnek fogadható el. A termékek 1980-ban felerészt-háromnegyedrészt voltak korszerűek, az EPFA-nál csak 10 %-ban. A korszerű termékek aránya 1985-re 5~17 %-al nő, az ÉPFA-nál 30 %-al. 1985-ben a gazdaságos termékek részaránya a Danuviában és a Világítástechnikában 100 %, az Alugyárban és az EPFA-nál 85-88 %. Az ÉPFAfkivételével minden vállalat 3-4 M $-al akarja éves tőkés exportját 1985-re növelni az 1980-as szintről. Mindegyik vállalat növeli a tőkés devizaszaldóját, ill. az ÉPFA csökkenti a negatív szaldót. A szaldójavulás mértéke az Alugyámál és a Világítástechnikánál 3 M $, a Danuviánál 0,6 M$, az ÉPFA-nál 0,1 M$. A gépipari vállalatok kissé javitják Rbl kitermelési mutatójukat, az Alugyár jelentősen 32 %-al. Az Alugyár és a Világítástechnika ehhez 50-60 MFt hitelt szándékozik igénybe venni, az ÉPFA az alapjuttatáson felül 235 MFt, a Danuvia 329 MFt-ot. Ha a magas hitelt a Danuvia nem kapja meg, úgy ez a korszerűsítési elképzeléseinek megvalósítását nehezíteni fogja, annál is inkább, mert a beruházás tartalma elég részletesen meg nem alakult ki. A bérszínvonalat egyedül a Világítástechnika kívánja jelentősebben emelni /39 %-kal/, a többi vállalat csak 25-28 %-os bérszinvonal növekedést irányoz elő a VI. ötéves tervben, ami a munkaerő oldaláról fogja nehezíteni a termékszerkezet korszerűsítését.
