Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1978 (HU BFL XXXV.19.a/9)
1978-06-27
5 ugyanez a helyzet a külkereskedelmi vállalatoknál is, a vállalatok rugalmassága, alkalmazkodóképessége nem megfelelő, eleve hátrányt jelent a konkurensekkel szemben. Csak neheziti a helyzetet, hogy a partner külkereskedelmi vállalatokkal az érdekeltségi viszonyok sem ösztönöznek mindenütt az eredményesebb piaci munkára. A jogi kapcsolat általános formája a bizományosi szerződés, amely a külkereskedelmi vállalatot az export volumen és kötési ár növelésében, de a limit-ár /a termelő vállalat által kért minimális ár/ csökkentésében és a bizományo■**' si dij növelésében is érdekeltté teszi. Ez utóbbiak a termelő vállalat érdekét sértik és ezzel függ össze a termelő és külkereskedelmi vállalatok közötti viták nagyobb része. Találkozhatunk olyan jelenséggel is, amikor a külkereskedelmi vállalat monopol helyzetét kihasználva csak saját előnyét nézi /nyersbőr exportja, konfekcionált bőr helyett, ami a Kalapgyár termelését súlyosan érinti/ ezzel a népgazdaságnak is kárt okoz. A másik negativ tapasztalat, hogy a külkereskedelmi vállalatok munkája lassú, sokszor bürokratikus, nincs megfelelő információs rendszer az értékesitési és termelési feltételek alakulásának folyamatos figyelemmel kisérésére. Kedvezőbbek a termelő és külkereskedelmi vállalatok "Társasági szerződésen" alapuló kapcsolatának tapasztalatai. Minden vállalatnál megfigyelhető az a törekvés, ami az együttműködés szervezeti és tartalmi javítására irányul. A pártszervezetek figyelemmel kisérik a vállalatok export munkájával kapcsolatos kérdéseket és rendszeresen értékelik ezt a tevékenységet. E területen elsősorban a Telefongyár és a BEAG pártszervezete jár elől jó példával. A pártszervezetek a korábbiaknál intenzivebben foglalkoznak
