Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.19.a/7)
1957-07-10
Komócsin et. a KB tagja. A Schumeth et. által elmondott tájékoztatással teljes egészében egyetértek. Egy kérdéssel akarok foglalkozni, a pártegység kérdésével. Szeretném megindokolni, hogy miért ezzel az egy kérdéssel, azért, mert a pártértekezlet legnagyobb eredménye, amit felmutathatunk az, hogy a pártértekezleten szembetűnően lemérhető a pártegység megnövekedése. Hogyan lehetett lemérni? A teljes nyiltság, a teljes őszinteség jellemezte. Valóban nem voltak kényes kérdések. Mindenki a legnagyobb nyíltsággal mondta el véleményét, s már az első negyedórában kialakult az a légkör, hogy hogyan állunk, kb. mi az amit a küldöttek tükröznek, ami lényegében a pártot tükrözi. -A másik az, hogy a pártegységnek sokkal nagyobb a jelentősége, mint amit október 23-ig mi hittünk. Most az októberi események után tudtuk meg, hogy tulajdonképpen mit jelent számunkra ős a nemzetközi munkásmozgalom számára is. Egyik alapvető ős döntő tényező volt ez abban, hogy ezeke az események bekövetkeztek. A felbomlás nem október és november 4-e között törtónt, csak akkor betetőződött. Ebben nagy súllyal volt a hibák elkövetése, s tulajdonképpen párt már nem volt, Magyarországon nem volt proletárdiktatúra és ha szovjet hadsereg nincs, akkor a saját erőnkből nem tudtuk volna ezt visszaszerezni. Jellemző, hogy Hagy Imrőők arról beszéltek, hogy igen, az MSZMP kis párt lessz ős évek múlva fogjuk a tömegek bizalmát visszaszerezni. Még ők is igy vélekedtek, holott tudjuk, hogy egyszerűen árulóknak bizonyultak ős az ellenforradalmat vállránditással intézték el. így merült fel elvtársak a párt egysége abban az időben. Most tehát, amikor arról beszélünk, hogy, november 4-e után kijavítsuk az ellenforradalmi károkat, megteremtsük a párt egységét, hogy a szocializmus biztos vágányon haladjon, ebből a szempontból a párt-egységnek nagy jelentősége van. A pártegysőg felbomlásával a külföldi imperialisták olyan győzelmeket értek el a maguk számára, hogy Magyarországon már megfordult visszafelé a kerék. A proletárdiktatúra likvidálása ténnyé vált és mindez kapcsolódik ahhoz, hogy itt nem volt vezetés, amely összefogta volna azokat az erőket, amely képes lett volna ezt megakadályozni. A pártegysőg kérdése a mi helyzetünkből eredően úgy kezdődött, hogy mindenkinek van valami á füle mögött, tisztelet a kivételnek, jobb vagy baloldani elhajlás van. Nem beszélek itt az árulókról, akik a proletárdiktatúrát elárulták, itt csak kommunistákról beszélek. Ilyen körülmények között a pártegységnek erősitése, kifejlesztése nem egyszerű feladat. Sokszor mondtuk azelőtt, hogy az osztályharc egy bonyolult dolog, de a valójában ezt kellően nem gondoltuk át soha. Most ezzel is számolni kell. Azért is, mert, ha azt vesszük, hogy mindenkinek van valami a füle mögött a bonyodalom már keídődik. Azt mondja mindenki aki ott volt, hogy valóban érezhető, hogy a pártegység megerősödött. Abban mutatkozott meg, hogy mindenki egyetértett abban, hogy a további harcot kell folytatni az eszmei szilárdságért. Meg kell mondani, hogy vannak veszélyek jobbról is, ős balra is és ilyen nyomás Nehezedik a pártra kívülről is. Ilyen pl. amikor csendőrök és deklasszált elemek harcolnak azért, hogy becsületes emberek kikerüljenek a pártból, ez belülről nehezedő nyomás, balról nehezedő nyomás. Persze, ilyen jobbról is van. Itt a döntő és alapvető kérdés, hogy minden pártaktivista és párttag megértse azt, hogy a revizionizmus teljes leküzdése elválaszthatatlan attól a céltudatosságtól, hogy az ellenforradalmat teljesen meg tudjuk semmisíteni.
