Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.19.a/6)
1968-05-22
formái viszonylag könnyen kialakíthatok. A gyakorlatban számos nehézség mutatkozik az együttműködésben, s ezek látszólag gyakran éppen szervezeti jellegűek és operatív egyedi beavatkozásra csábítanak. A mélyebb elemzés rendszerint azt mutatja, hogy ezeket a problémákat nem a megfelelő szervezeti megoldások hiánya okozza, hanem szemléleti és érdekellentétek. A pártszervezet az utóbbi években határozottan arra törekedett, hogy biztosítsa a gazdasági középvezetők és a társadalmi szervezetek önállóságának és felelősségének növekedését. A pártszervezet ebben az irányban igyekezett befolyásolni az Intézet Igazgatóságának munkastílusát is. A tapasztalatok szerint bizonyos mértékig még a vezetők hibák elkövetéséhez való ”jogátH is célszerű biztosítani, mivel ellenkező esetben intézkedéseik, döntéseik állandó bírálata és operatív korrigálása kedvezőtlen légkört teremt, önállóságukat csorbítja, s általában nem ad módot megfelelő irányú nevelésűkre. Néhány elkövetett hiba utólagos elvtársi bírálata rendszerint hamarabb célhoz vezet, mint e hibák elkövetésének megakadályozása felülről. A gyakorlatban mindez különböző kompromisszumok sorozatához vezet, amelyek a helyi pártvezetőség megítélése szerint szükségesek és megengedhetők, de természetesen nem terjedhetnek ki alapvető elvi kérdésekre. A munkában tanúsított operativitás foka egyébként nemcsak elvi megfontolásokon múlik, hanem például a rendelkezésre álló időn és kapacitáson is. Az Intézetben függetlenített pártmunkások nincsenek, s a pártvezetőség is erősen túlterhelt emberekből áll. A pártvezetőség a gazdasági vezetés és a társadalmi szervezetek felé irányuló munkájában a fontosabb politikai elemeket is tartalmazó kérdésekre koncentrál, ilyenek például a kádermunka, a népgazdasági és helyi érdekek összhangjának biztosítása. E kérdésekben sem a napi beavatkozásokon van a hangsúly, így például az egyes vezetők kádermunkájában nem az egyedi döntések, hanem a hosszabb időszakon át érvényesülő tendenciák állanak a figyelem középpontjában.