Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.19.a/6)

1967-03-17

-6-amikor a szakszervezetek valamely törvényben, biztosított joga alapján szavukat felemelik az államigazgatási, gazdasági szervek­kel szemben, akkor nem a szocialista állam politikai ellenfeleként jelentkeznek, hanem azokkal a bürokratikus, helytelen intézkedé­sekkel, melyek gátolják munkájukat., Itt is nagyon lényeges, hogy ha a vitában nem sikerül kölcsönös megegyezésre jutni, akkor a pártszervek utján kell azt lerendezni* Az ellentmondások téma­köréhez kapcsolódik, hogy a szakszervezetek helyzetüknél fogva a dolgozók különböző tudatu emberek körétben munkálkodnak* Ezek az • emberek nem mindig helyesen értik meg, hogy mi az osztályérdek, mi az, hogy személyes távlati érdek. Az emberek a közvetlen ér­dek hatása alatt mondanak véleményeket és fogalmaznak meg követe­léseket. A törekvés az legyen: segíteni kell az emberek tudatát, véleményét alakítani. A helyes álláspont kialakítása érdekében feltétlenül szükséges a pártszervezetek fokozott irányitó munkája. A pártszervezetek és szakszervezetek viszonyával kapcsolatos kérdések: A Politikai Bizottság határozata után elhangzottak olyan vélemények is, hogy a szakszervezetek nem kapnak e túl nagy jogkört és ebből adódóan a pártszervezet nem fog e tevékenységi körében szűkülni; ha helyileg nagyobb szerepet biztosítunk a szakszervezetnek mi marad akkor a pártszervezetnek. A szakszervezetek változatlanul a párt által vezetett proletár­diktatúra rendszerében fognak működni. A pcfrt tehát a szakszerve­zet utján érvényesítheti politikáját, nincs önálló politikával rendelkező szakszervezet, vagy társadalmi szervezet, hanem a párt politikájának a kialakításában és realizálásában nagyobb önállóság­gal működő szervezetről van szó. A párt nemcsak vezeti a szak­szervezeteket és rajtuk keresztül a szervezett dolgozókat, hanem tanul is tőlük, figyelembe veszi a szakszervezetben felhalmozott tapasztalatokat, a dolgozóknak odairányuló véleményét és javas­latait. A szakszervezeti jogkörök bővítése a pártszervek jog­körének a bővítését is jelenti.1 Az alábbiakban kívánok rátérni, hogy milyen gyakorlati tenni­valók szükségesek a szakszervezetek hatékony működéséhez. Elsőd­leges követelmény, hogy a.párt irányítása a szakszervezeteknél ne váljon szét a munka egyetlen fázisában sem, a konkrét megoldásra váró feladatoknál. Ez úgy értelmezhető: ne csináljunk kampányt, hogy most a tömegszervezet pártirányitásával foglalkozunk, hanem munkánk mindennapos, szerves része legyen.: A párt munka-fázisában öt ilyen terület van: 1. / Helyesen alakítsuk ki a feladatokat. Helyesen realizáljuk a felsőbb párthatározatokból adódó helyi tennivalókat. 2. / A politikai tennivalók, határozatok megértetése, meggyőzése annak helyességéről* J./ A kádermunka, melyhez feltétlenül hozzátartozik, hogy ezt a munkát se csak a pártszervezetek utján, hanem a tömegszerve­zetekben dolgozók kommunisták utján végezzük. 4. / Koordinálás, összhang legyen a végrehajtó szerv és az egyén között.1 5. / A határozatok végrehajtásának ellenőrzése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom