Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1988-01-07

ítéli meg, hogy az adóteher növekedésével számuk mérséklődni fog. Már eddig is több VGM jelezte működésének megszüntetését pl. BFK, Posta Járműtelep, MTA KUTESZ, Zuglói Varrógép és Alkatrészgyár. Amennyi ben erre sor kerül, a vállalatok a VGM-ek munkáját szervezési intéz­kedésekkel, kooperációval, a teljesítmény ösztönzés fokozásával kíván­ják pótolni. 1938-ban a megnövekedett feladatok megkövetelik a dolgozók szakmai képzettségének növelését. Ez azonban egyre nehezebben megoldható, mert az érvényes rendeletek, határozatok szerint a képzéseket, tovább­képzéseket csak munkaidőn túl lehet tartani. Ezért kevés dolgozó vállal kozik szakmai ismeretei megújítására, esetleg második szakma megszer­zésére. Az 1988/89. beiskolázási terv szerint a felsőfokú végzettségűek döntő­en a nyelvtanulást választják, háttérbe szorul a szakmai ismeretek bővítése. A középfokú végzettségűeknél a második szakma megszerzésére való tö­rekvés csak néhány vállalatnál tapasztalható, igy a BFK-nál, az FSV- nél, az ÉPVV-nál, a MÁV-nál. A szakmunkások más munkatevékenységre való betanítása igen jelentős a VEGYÉPSZER-nél (közel 760 fő) és a Telefongyárban. A legerőtel­jesebb igény az első szakma megszerzésére irányul. A vállalatok döntő többsége biztosítja dolgozói számára ezt a lehetőséget. Összességében úgy Ítélhető meg, hogy az oktatási tervek nem tükrözik az új feltételekhez való alkalmazkodás szükségességét. Készítette: a Gazdaságpolitikai Munkabizottság

Next

/
Oldalképek
Tartalom