Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1988-01-07
a foglalkoztatottak számának növelésére. A nagyüzemek részéről hangot kapott, hogy a kiszövetkezeteknél, gazdasági társulásoknál, stb. nincs olyan megkötöttség, mint náluk - vállalkozói adó fizetését illetően, valamint az elvárások, szabályzók nem teszik lehetővé a vállalkozást, beruházást, igy a termékszerkezet-váltás, amely a kibontakozás egyetlen útja, reménytelen, ami visszahat a munkerőgazdálkodásra. Összegezve a feltételrendszer megváltozása a kezdeti tapasztalatok szerint nem mozdította ki a megszokott irányból a vállalatokat, nem javult a termelés feltétele, maradt a régi módszer, a régi szemlélet. Ma a tervezés csak annyi, ha lesz munka marad a létszám, ha nem, következhet a kényszer leépités. Ugyanakkor egyszerre van munkaerő hiány (strukturális) és létezik tényleges munkaerő felesleg, a termelési feltételek hiánya miatt, a szervezetlenség, stb. A legdöntőbb feladat a kapacitások kihasználása, ami /meghatározza a létszám és a bérek alakulsát. Javaslat: a cél a hatékonyabb foglalkoztatás. Pártszervezetek segitsék elő a feszültség mentes létszám csökkentést. A kerületi pártbizottság feladata a termelést zavaró tényezők jelzése, és követelni annak mielőbbi feloldását. Javaslom fogaja el a PVB a jelentést, mint helyzetelemzést, azzal, hogy a pártszervezetek folyamatosan kisérjék figyelemmel a munkaerő kérdést, a termelési zavarokkal járó létszám leépités a lehető legfeszültségmentesebb legyen, élni kell az átképzés lehetőségével, az illetékes szervek bevonását is igényeljék. Kérdésekre válaszol: Szabó elvtárs: A vgm-kel kapcsolatban: addig szükség lesz munkájukra, amig a folyamatos termeléshez az objektiv és szubjektív okokat nem sikerül megszüntetni, mint pl: koperációs fegyelem megszilárditása, alapanyagellátás folyamatos biztosítása, stb. Munkaerőtartalék, strukturális feszültségekkel kapcsolatban: a dolgozók nem szivesen mennek át még más műhelybe sem, ezért pl: a Telefongyár a munkát csoportosítja át a dolgozókhoz.
