Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1986 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1986-10-30

5 A kisszövetkezetek 65 /0-.; ipari, 32 építőipari ter­melést és szolgáltatást végez. A fennmaradó 3 ;o a külön­­bÖz ő népgaz d a s á g i ág a k közö11 ősziik meg. A ki;:; szövetkezetek termelése és szolgál tatása elsősorban háttéripari feladatok ellátását segítette elő. Az összes árbevételének 55,1 %-t az iparvállalatok és az ipari szövetkezetek felé értékesítette. A lakosság részére a kisszövetkezetek 618 eFt értéké' szolgáltatást végeztek, amely az összes értékesítésük 0,1 Mindössze öt olyan kisszövetkezet van /Energo­szolg, Plastex, Novoplast, Eviszolg, jprint/, amelyek lakossági szolgáltatást is végeznek. Ez annak tu­lajdonitható, hogy a kerületben a kisszövetkezetek nem erre alakultak és nem olyan a profiljuk, ami alkalmassá tenné a lakossági igények kielégítését. Ennek elsődleges oka, hogy a kisszövetkezetek anyagilag nem érdekeltek a lakosság részére végzett szolgáltatásokban. A kisszövetkezetek 1985 évben az árbevételnek átlagosan 18,3 %-át realizálták nyereségként. A kerületi szövetke­zeteknél az árbevételarányos nyereség 9,3 % volt. A kis­szövetkezetek elsősorban a számukra kedvezőbb adózási rendszer miatt, valamint a piachoz való gyors alkalmaz­kodásukkal érték el a nagyobb eredményt. Befolyásolta azonban a nyereség alakulását az árakban jelentkező laza­ság is. Az árbevétel, ráfordítás és a nyereség adatait az 1. sz. nie 1 lék le t tar ta Imazza . A realizált nyereség 62,3 ^,-a került jövedelemadó formá­jában elvonásra. Osztalékként 3,8 került felosztásra. A rendelkezési alapképzés a nyereség 30,9 %-a volt. Ebből történik a vezetők premizálása, az év végi jövede­lem kiegészítése, az alkalmazottak részesedése, az amor­tizációs alapra való kiegészítés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom