Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1986 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1986-10-30
»| 4. közel 70 %-át vonják el, a többi a kisszövetkezetnél marad. A kisszövetkezeteknél jellemző, hogy a gazdálkodás iránya nem a vagyon gyarapítása, hanem a jövedelem növelése. A szabályozók ezt lehetővé teszik. Milyen a párthoz való viszonyuk? A 75 kisszövetkezetből 15-b en működik pártszervezet. 100 fő alatt van a számuk, a foglalkoztatott összlétszám közel 3 %-a. Ezért a Szövetkezeti Pártbizottság feladata, hogy növelje a tagság létszámt, új alapszervezetek jöjjenek létre. Gondot jelent, hogy a kisszövetkezetek elnökeinek megválasztásába a pártszervezet nem szól bele. Pedig a vezetők kiválasztása a hatalom gyakorlásának az egyik legkézenfekvőbb formája. Megítélésem szerint kötelességünk hatással lenni a vezetők kiválasztására. Tiszteletben tartva a demokratikus játékszabályokat. Ez a tanács és mindenekelőtt a Szövetkezeti PB feladata kell hogy legyen. Meg kell ismerni a funkcionáló vezetőket, a leendőket pedig véleményezni kell a Szövetkezeti PB-nek. A tanács a rendelkezésére álló 2 fővel nem tudja megfelelően ellátni a törvényességi felügyele. Jelenleg a kisszövetkezetek szabályozása enyhébb, mint a hagyományos szövetkezetek szabályozása. Javasolni kell a Budapesti PB felé ennek felülvizsgálatát. A PVB vitája alapján kell meghatározni, hogy milyen módszerekkel és milyen irányban szükséges elindulni a hatékonyabb ellenőrzés érdekében. Kérdésekre válaszol: Szabó elvtárs: A kisszövetkezetek TSZ melléküzemágakból és szakcsoportokból alakulnak elsősorban. Nem rendelkeznek állóeszközzel, több kisszövetkezet bedolgozói rendszerben működik. Lakossági szolgáltatások végzésében nem érdekeltek a kisszövetkezetek . Hozzászólások : Nagy elvtárs : A NEB-nek ezzel a vizsgálattal az volt a célja, hogy áttekintést adjon a kerületben működő kisszövetkezetek tevékenységről
