Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1986 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1986-04-10

6. NETALIMPEX-nél 7875 Ft volt. legalacsonyabb a BFK-ban 4951 Ft, az EL-CO-ban 5047 Ft, 5288 Ft az Aluminiumáru­­gyárban. A teljesítmények és a keresetek növekedési üteme kö­zötti összhang alakulását mutatja az 1 Ft keresetre jutó hozzá­adott érték mutatója, mely 1984. évhez viszonyítva csökkent a Bp-i Porcelángyárnál, az EL-CO-nál, a Filmtechnikai Válla­latnál, az FSV-nél, a FÜTOBER-nél. Azon vállalatok, melyek 3 ,j-nál magasabb keresetiejlesztést valósítottak meg és nem tartoztak a központi keresetszabályozási formába, több­letadó fizetésre kötelezettek, amely csökkentette a felhasz­nálható érdekeltségi alapot. Seruházások Az 1985. évi beruházási tevékenységet a fejlesztési pénz­eszközök szűkössége határozta meg. Ennek megfelelően a ren­delkezésre álló fejlesztési források zömében a szinttartó beruházások megvalósítását tették lehetővé. Mérsékelte a beruházásokat az 1985. január 1-től bevezetésre került fel­halmozási adó is. Az év utolsó negyedében megkezdődött az üzemszerű termelés a Hungária krt-i kenyérgyárban. A Telefongyárban a szint­tartó beruházások mellett megkezdték a SAT licenc honosítását, a "Magyar Posta" beruházást és a kiskőrösi beruházási progra­mot. A BFK-ban a beruházással - élenjáró technikát képviselő körkötő és kikészitőgépeket vásároltak - importkiváltást valósítanak meg. A REANAL-ban befejezték a KÉMIA II. üzem rekonstrukcióját, a BÉFV mesterséges száritó létesítését kezdte meg. Az alacsony beruházások következtében a vállalatok eszköz­állományának korszerűségi foka (állóeszközök nettó-oruttó értékének hányadosa) évről évre csökken. A kerület néhány vállalatánál 1985-ben a következőképpen alakult ez a mutató: Danuvia 60,3 %, Aluminiumárugyár 57,9 %, BEAG 60»l BÉFV 52,7 %, GTI 73,3 -j, Telefongyár 59,1 %, VEGYÉPSZER 65 %, F3V 74 'X J

Next

/
Oldalképek
Tartalom