Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1985-12-13

Ezért úgy vélik, hogy nem várható a meghatározó, hosszabb távú iparvállalati igények növekedése a tudományos intézmények felé.

Egybevetve az együttműködés kapcsán felvetődött pro- és kontra véleményeket, az a következtetés bizton levonható, hogy a jelenlegi pénzügyi szabályozás nem segítette elő megfelelően a tudományos kutatást, az eredmények ipari hasznosítását. A tapasztalatok azt látszanak igazolni, hogy az együttműködési készség mindkét oldalon növekszik az innováció elősegítésére, de a közgazdasági környezet kényszerítő körülményei ezt számos vonatkozásban keresztezik. A tapasztalatok szerint egy-egy fejlesztés termelésbe vezetése, honosítása nagyobb munkát igényel, mint a fejlesztés végrehajtása. Erre ma a lehetőség a legtöbb iparvállalatnál nincs meg. így az eredmények csak egyes, jól behatárolt területeken jelentkeztek, mint pl. szikraforgácsolás (Gépipari Technológiai Intézet), hidegbenyomás (Telefongyár). Remélhetőleg a következő tervidőszak szabályozó módosításai (mindkét szférában) tágabb, ösztönzőbb teret nyitnak az együttműködésben.

A korszerű együttműködési formák közül a haszonrészesedési szerződési rendszert nagyon jó kezdeményezésként Ítélik meg, mint egyik hatékonyabb eszközét az innováció kibontakozásának mind kutatói, mind vállalati oldalról (pl.: Műanyagipari Kutatóintézet, Telefongyár). Bár a Telefongyár felveti, hogy a részesedés esetenként kedvezőtlen a vállalati fejlesztő helyeken dolgozók számára. A Műanyagipari Kutatóintézet aggódik, hogy a központi irányítás esetleg viszakozni készül, amelyre egyre újabb PM rendeletek hatályba lépése utal. A Budapesti Elektroakusztikai Gyár a közös középtávú megállapodásokat részesíti előnyben, ami különösen jellemző a külföldi partnerekkel kialakított kapcsolatokra. (Szovjetunió, NDK).