Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1985-03-14
11 Az átlagnál alacsonyabb, kis mértékű termelékenység növekedést tervez a FÜTŐBER / 1 %/ az FSV /O,4 %/ és a Bp-i Épületasztalos és Faipari Vállalat /3,5 %/• Az elmúlt évektől eltérően vállalataink többsége igen kismértékű, átlagosan 1-2 %-os létszámcsökkenést tervez. Legnagyobb arányú csökkenéssel a XIV., Építőipari Szövetkezet /10 %-os/, és a Épitő és Vegyesipari Szövetkezet /30 %-os/ számol. Kismértékű létszámnövekedést tervez a VEGYÉPSZER, az FSV, a Hungaroszerviz és a III.sz.Autójavító Vállalat. 3. Átlagkeresetek alakulása Az 1985. január 1-vel, a vállalati keresetszabályozás rendszerében 3 keresetszabályozási forma alkalmazható:- keresetszint szabályozás- keresetnövekmény szabályozás,- központi keresetszabályozás. A vállalatok többsége döntési lehetőséget kapott arra vonatkozóan, hogy melyik keresetszabályozási formába tartozzon. A vállalatok felső szintű vezetése a dolgozók véleményének kikérése után a vállalat adóviselő képességének figyelembevételével döntött a keresetszabályozási í>rma mikéntjéről. A keresetszint szabályozási formát választotta az iparvállalatok többsége, igy a Telefongyár, a Reanal, a BEAG, az Aluminiumárugyár, a Danuvia, a FÜTŐBER, a VEGYÉPSZER, a BFK. Ebben a formában a vállalatok 7-10 %-os keresetfejlesztést terveznek, a BFK és az ÉPW ennél kisebb mértékű 3-6 %-os kérésé tnövelést tud megvalósítani. A keresetnövekmény szabályozásba kerülő vállalatok 4-7 % között keresetkiáramlást terveznek. Ebbe a körbe tartoznak a külkereskedelmi vállalatok, a Zuglói KÖZÉRT, a BÉFV és a VOLÁN 22.sz. Vállalat. A központi keresetszabályozásban az általánosan biztosított 5,5 %-kal szemben, a MÁV-nál 7 %-kal, a Postánál / igy a Posta Járműjavítónál / 7,5 %-kal, a sütőiparban,igy az FSV-nél
