Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1984-06-14
3. A GTI kapcsolatai A GTI tevékenységét és helyzetét a KGM Miniszteri Értekezlete átfogóan legutoljára 1975. márciusában tárgyalta. Ennek határozata az intézet sokrétű, számos elméleti és gyakorlati eredményt hozó tevékenységét nagyra értékelte. Az intézet további tevékenységére adott iránymutatásában a tevékenységi kör bővítését, a tárcavezetés és a vállalatok hatékonyabb segítését jelölte meg. Az 1980. szeptember-november hónapban tartott komplex felügyeleti vizsgálat megállapításaira alapozva a felügyelő miniszterhelyettes az alábbiak szerint értékelte az intézetet: Intézet 1976—80. években eredményes munkát végzett. Kutató-fejlesztő kapacitásának több, mint 76 %-át gépgyártástechnológia kutatására-fejlesztésére és a vállalatokat közvetlenül segítő gyártásfejlesztésre fordította. Árbevételét és nyereségét fokozta, pénzügyi helyzete átmeneti, rövid időszaktól eltekintve szilárd volt." A felügyeleti ellenőrzés utóvizsgálatát az IpM 1984. áprilisában végezte el, melynek jelentésében megállapították, hogy: „A fejlődés 1981-83. evekben folytatódott. Tovább nőtt a gépgyártástechnológia kutatására-fejlesztésére és a vállalatokat közvetlenül segítő kutató-fejlesztő tevékenységre vonatkozó kapacitás hányada." A GTI és irányító főhatósága, az IpM közötti kapcsolatok jelenleg nem mentesek azoktól a problémáktól, amelyek az átalakulóban lévő iparirányítás és a fokozódó önállóságú vállalatok közötti kapcsolatokat általában isjellemzik.de fennállanak sajátos problémák is. A GTI munkája érinti a gépipar fontos fejlesztési kérdéseit, amelyek az IpM munkájának is tárgyai és ezekkel kapcsolatban viták is kialakulnak. Az IpM a GTI-nek rendelője is, de magatartása ilyen esetekben is főhatósági (azaz a kapcsolatot valójában nem a megkötött szerződések szabályozzák, mint az partnerek között szokásos lenne). Az állami irányítás sokcsatornás, mint általában is (OMFB, IpM, MTA, PM, KKM, stb.), de itt ilyen maga az IpM irányítás is (legalább három, egymástól független minisztériumi rész apparátus által), az ebből eredő szokásos zavarokkal, az összhang hiányával. A GTI-ben néhányszáz szakember dolgozik hivatásszerűen azokon a feladatokon, amelyekkel az IpM-ben egy két munkatárs foglalkozik részidőben. A döntési hatáskorok emiatt is szükséges korszerűsítése még nem valósult meg. Még a közelmúltban is gyakorta mutatkoztak olyan jelek, amelyek inkább az intézet saját apparátusként való operatív irányításának régi gyakorlatára emlékeztetnek, mint a jelenleg érvényes elvekre és szabályokra, tudomány irányító tevékenységre pedig még kevésbé. Ebből zavarok keletkeztek, válaszul a GTI részéről mutatkozó ellenállásra 1983-ban a központi gépgyártástechnológiai KF-program rendszerintézeti megbízatását is visszavonták. E problémák fokozatos oldódására utal, hogy az IpM jelenleg is több fontos fejlesztési kérdés kidolgozásában veszi igénybe a GTI munkáját. Ilyen volt például a 4. sz. mellékletben említett „A hazai szerszámgyártás és ellátás fejlesztése" tárgyú GB előterjesztés tervezetének elkészítése, melyet a GB 1984. februárjában jóváhagyott. A közelmúltban megbízást adtak a GTI- nek egy új nagyjelentőségű K+F program: ,,Az automatikus integrált anyag- és adatfeldolgozó rendszerek létrehozása a gépiparban" előkészítésére. Az OMFB munkastílusa hosszabb idő alatt alakult ki; elvi alapokon támogatta az intézet munkáját és az eredmények ipari realizálását is. A szerepe az itt folyó kutatásokban az utóbbi években gyorsan csökkent, amiben feltehetően az irányítási összhang fentebb említett hiánya is szerepet játszott. A társ kutatóhelyekhez a GTI-t rendszeres kapcsolatok fűzik, amelyeket együttműködési szerződések szabályoznak. Az intézet az MTA-SZTAKI, BME, NME részvételével létrejött gépgyártástechnológiai KF társaság tagja.
