Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1984-06-07
sel törtek utat maguknak, és gyakran felemás eredményi hoztak. A változtatási törekvésekkel szemben kicsi a környezet tűrőképessége, gyakori a bizalmatlanság. c) A KISZ-szel szemben támasztott igényeket megsokszorozza, hogy nem alakultak ki olyan ifjúsági mechanizmusok, amelyek az állami szervek, intézmények vagy társadalmi szervezetek mellett működve színvonalasan segíthetnék a fiatalok művelődését, sportolását, turizmusát, vuluinlnl szukmai, tudományos, érdeklődésük kielégítését. A társadalmi szervezetek és tömegmozgalmak csak kevés fiatalt tudtak munkájukba bevonni. Nem teljesült az a cél, hogy a fiatalokz-qek az érdemi cselekvéshez, a közösségteremtéshez — saját zervezeti kereteik között — sokszínű lehetőséget biztosítanak.d) Az állami szervek munkájában jelentős változást eredményeztek a törvényhozás, a jogalkotás területén tett lépések. 1971-ben az országgyűlés megalkotta az Ifjúsági Törvényt. Kialakult és eredményesen fejlődött az ifjúsági parlamentek rendszere. Létrejött az Állami Ifjúsági Bizottság. A tanácsok mellett ifjúsági bizottságok jöttek létre. A fiatalok kulturális, szabadidős tevékenységének támogatását szolgáló Központi Ifjúsági alap mellett, a tanácsoknál is kötelezővé vált az ifjúsági alapok képzése. Mindemellett az állami ifjúsági munka számos ellentmondással terhelt. A jogi szabályozás bonyolult, általában nem szankcionálja a mulasztásokat. A döntések sokszor csak elvi jellegűek, és nem biztosítják a végrehajtás pénzügyi, tárgyi feltételeit, garanciáit. A különböző tárcák sajátos ifjúságpolitikai tennivalóinak meghatározásában és a döntések kimunkálásában, a végrehajtás összehangolásában és ellenőrzésében az Állami Ifjúsági Bizottság nem tud megfelelően részt venni. Ehhez sem jogkörrel, sem egyéb feltételekkel nem ren'"'"’elkezik. Jelentős probléma, hogy a Központi Ifjúsági Alap reálértéke, illetve az ifjúsági létesítményekre fordítható beruházási összegek nagysága az elmúlt években nagymértékben csökkent. Szétforgácsoltak — és következésképpen nem eléggé hatékonyak — az erőfeszítések a gyermek- és ifjúságvédelemben, az ifjúsági tömegsport, turizmus, táborozás, a szabadidő értelmes és hasznos eltöltéséhez szükséges feltételek megteremtése terén. Ez általában a tanácsok ifjúsági munkájára is jellemző. 9
