Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1983 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1983-12-01
Mindezek alapján tartósan alacsony hatékonyságúnak az a vállalat minősül, amely két egymást követő évben az adott napgazdasági ág, illetve a szakágazati átlagos jövedelmezőségnek még az 50 ,j-át sem éri el. AZ elemzésekből megállapítható, hogy iparvállalataink, sző vet keze tel ni; az 1981-83. évek időszakában nem sorolhatók az al.acsony hatékonysá’gu kategóriába. Ezek után megvizsgáltuk, melyek azok a gazdasági egységek, ahol a jövedelmezőség és a nyereség viszonylagosan alacsony, vagy az előző évekhez képest csökkenő tendenciát mutat. Az ebbe a kategóriába sorolható 3 iparvállalat és 4 ipari szövetkezet párt és gazdasági vezetőivel személyes megbeszéléseken vitattuk meg az előidéző okokat és a további romlás megakadályozására tett intézkedések hatását. A Gazdaságpolitikai Munkabizottság tapasztalatairól az alábbiakban számolunk be: Uanuvia Központi Jzcrszám- és Készülékgyár A vállalat jövedelmezősége 1981-ben és 1932-ben a gépipar és a fémtömegcikkipar átlaga fölött volt, annak ellenére, hogy csökkenés következett be. 1983-ban várhatóan 11 ;j-os jövedelmezőséget ér el, ami mintegy 2 százalékponttal a gépipari átlag alatt marad. A vállalat vidéki gyárában 115 MFt-oé beruházást valósított meg. A tervezett többletnyereséget a szerszámelem kereslet csökkenése miatt nem tudta realizálni. A keresletcsökkenés soros összefüggésbe hozható a beruházási piac nagyarányú visszafogásával. A beruházások hatására a vállalat nettó állóeszközértéke 60 MFt-tal nőtt. A készletek értéke mintegy 30 MFt-tal emelkedik és elérte az 568 MFt-ot. Ezzel párhuzamosan jelentős mértékben emelkedtek a bftiki kamatterhek. 1982-aen 19 MFt, 1983-ban már 36 MFt. A megváltozott export ár és jövedelemszabályozás 7 %-kal rontotta a szocialista export jövedelmezőségét. A mérleg szerinti eredmény 9 MFttal az előző évihez és 30 MFt-tal az 1981.évihez képest csők
