Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1983 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1983-10-20
5 Az intézet folyamatosan mind jobban megfelel a népgazdaság kívánalmainak. Ez jó dolog, ami a továbbképzés rovására megy, ez már nem annyira jó, pedig erre nagy szükségük lenne. Erre is figyeljenek oda. A fiatalítást pozitívan végzik. De a fiatalok még nem rendelkeznek megfelelő szakmai, ipari tapasztalagokkal és iparági gyakorlattal. Ezek ^megszervezését segítse elő a párt és gazdasági wezetés. Felmerül annak kérdése, hogy a MÜKI kutatóintézet, vagy kutató-fejlesztő vállalattá minősül át. Ezt a kérdést mielőbb tisztázni kellene - rövid távon - mert ezzel a tudattal megfelelő kutató munkát végezni nem lehet. A műanyagipar még gyorsabb fejlődésére lenne szükség. Itt az a gond, hogy a feldolgozóipar elmaradott. Az is probléma, hogy kevés célra és kevés helyen lehet alkalmazni, felhasználni a műanyag termékeket. A műanyag gyárfásnál gondként jelentkezik a túlzott óvatosság és a viszonylagosan magas árak. Itt nem szabad elfelejteni, hogy elsődleges a használati érték. ' Problémaként jelentkezik az import kiváltásnál, hogy a termékek előállításához is valamilyen import anyagra /alap/ van szükség. A MÜKI-nél erősiteni kell azokat á kísérleteket, amelyek az ipar tevékenységét segitik elő. Helyes volt az 1968-as döntés1, mert közelebb kerültek az iaparhoz. Lehet, hogy az elvikutatások száma csökkent, de népgazdasági szempontból helyes volt. Nem szabad megengedni, hogy a MÜKI-t kutató-fejlesztő vállalattá szervezzék át. ' Az elektronikának és a villamosiparnak a présport, az ibolyán túli sugaraknak kitett üveg és a poliészter gyanta hiánya miatt sok gon'ja van a termékeik gyártása folyamán. Dó lenne ha ebben a MÜKI segiteni tudna. . - . , ■ A kerületi pártbizottság mellett működő gazdaságpolitikai munkabizottság szegélyes tapasztalatokat gyűjtött a MÜKI tevékenységéről. Az import kiváltására tett intézkedés gazdasági pezsgért okozott, gyorsította a termékváltást. A kutató témák 70 .%-át az intézet keresi meg saját maga számára, a többi 30 %-ot a vállalatok rendelésére végzi el. A feléjük téáasztott követelményeknek nagyon jól megfelelnek. Az intézet érdekeltségi rendszere jó. A terveket önálló egységekre bontják. A tevékenységüket az igényekhez igazítják, amit az is bizonyit, hogy amig 1980-ban 440 fővel 100 mill. Ft. volt, addig 1983-ban 380 fővel 150 mill. Ft lett az árbevételük a csökkenő létszám //■ellett. Gondként jelentkezik, hogy az 5-6 %-os bérfejlesztés miatt a kutatók az iparba mennek dolgozni. Leállították a külföldi szaklapok behozatalát és a külföldi tanulmányutakat, pedig ez a kutatások továbbfejlesztéséhez szükséges lenne. Teljesen^ mindegy, hogy kutatóinézetként, vagy kutató-fejlesztő vállalatként dolgoznak. Fontos, hogy a rájuk bizott feladatokat - amiért létrehozták az intézetet - maradéktalanul, színvonalasán, az igényeknek megfelelően hajtsák végre.
