Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1982 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1982-09-09
7 2.5 A személyi jövedelmek alakulásában a többlettevékenységért kapott tulmunkadijak jelentős tényezőt tettek ki. A többlettevékenységgel számított átlagbérek a többlettevékenység nélküli átlagbéreket évi 2-4.ooo Ft-tal /1981-ben több mint lo.ooo Ft-tal/ meghaladták. 2.6 A többlettevékenységért kapott többletdijázás mögött igen jelentős többlet munkaidő-alap jelentkezik. 1982-ben például az egy termelő műszakira jutó többletmunkaidő évi lo7 órát tesz ki. 2.7 1978-82 év között mind a képzett, mind pedig az átlagos állományi létszám tekintetében több mint lo %-os létszámfejlesztést sikerült végrehajtani. Az ilymódon létrehozott tervezői kapacitás azonban még mindig nem érte el a VI. ötéves tervidőszakra jelentkező tervezési igényeket. Ezért a "többlettervezési" ösztönzés rendszerét várhatóan még 1983-ban is fenn kell tartani . A viszonylag lassú létszámfejlődés oka: - a korábban alacsony keresetek, a műszaki értelmiség /elsősorban a mérnöki szakma/ megbecsülésének hiánya - másrészt a hirközlés-tervezési szakterület speciális képzést kivánó oktatása terén jelentkező hiányosságok. Külön gondot jelentenek az Intézet jelenlegi, meglehetősen mostoha elhelyezési viszonyai, - melyeknek megoldása /uj irodaház megépülése/ a kivitelező vállalat késlekedése miatt egyre távolabb csúszik. 2.8 Jelentős erőfeszítéseket tett az Intézet az eszközállomány növelésére, mert az a mérnöki munka hatékonyságának növelését, az élőmunka technikával történő kiváltását, a termelékenység növekedését eredményezi. E törekvések eredményeképen az egy főre jutó eszközérték az 1978 évi 19.931,- Ft-ról 1982-re 46.o56,- Ft-ra nőtt, vagyis több mint megkétszereződött. Az eszközök ilyen dinamikus növekedését a Magyar Posta központi fejlesztési forrásaira támaszkodva lehetett elérni, s ezt ezúton is szükségesnek érezzük megköszönni.
