Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1982 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1982-05-20
4 Az ablakokat hő/iz L/;a l;o iő képességeik szerint minősítik. A szabvány szili l;én a hőnzigetolőképessóget pontosítja. Értékét ”K"-val jelölik. A jelenleg az érvényes szabvány K=5,2. 1985-ig el kell érni a 4,0 értéket. Ablakjaink átlagos hőszigetelő képessége 1982-ben 6,16 de a szóródása 3-9 között van. A legrosszabb szerkezetű ablakunk a forgóablak /aránya az összes ablakgyártásban 9 %./, aminek a kiváltására - tekintettel az ablakok kritikus 150 om-es szélességére - 120 cm-es szélességi méretet, vagy függőleges fix megosztást javasoltunk, /egy 60 + egy 90 om-es nyiló szárnyat/, illetve olyan importvasalat alkalmazását a 150 om-es szerkezetnél, ami 8 helyen zárja az ablakot. A K érték 9-ről 2,4 - 3,2-re csökkenhetne. A 120 cm szélességet alkalmazzák néhány vidéki házgyárban. A függőleges megosztást elvetették. Az importvasalat alkalmazását a lakossági ellátás esetén engedélyezték / az import biztosítása nélkül./ Az ablakgyá-rtásban csak technológiai váltással lehetséges az 1986-tól érvényes szabvány kielégítése. Négy ablakgyárunkból a soproniban lesz erre lehetőség, ahol 500 ezer rí K>3,0 értékű ablak gyártását kezdjük meg 1985-ben. Budapest, Kiskunhalasi, Bajai Gyárunkban mintegy 470 ezer n? ablakot, erkélyajtót gyártunk. Ezek átlagos K értéke fokozatos fejlesztéssel hozzávetőleg 4-re, azaz a szabványmlnimunra csökkenthető technológiai váltás nélkül. /Mindhárom gyár technológiai váltása mintegy másfél milliárd forintba kerülne/. Termékeink átlagos hőszigetelő képessége 1979-ben 6,6 1980- ban 6,48, 1981-ben 6,2 1982-ben várhatóan 6,16 lesz. Ez az értékváltozás 1979-hez képest 1980-ban 2400 tonna, 1981-ben 5900 tonna, 1982-ben 7000 tonna fűtőolaj megtakarítást teszi lehetővé, /azaz 20,50,60 millió forintot/.
