Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1981 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1981-03-12
- 4 -megszervezése átgondoltabb, rugalmasabb hozzáállást kivárj a középvezetőktől, ezért nőtt a középvezetők leterheltsége. A. vállalati középvezetők tevékenységét ügyrendi előírás rögzíti. Nagy részüknek sajnos a túlhajszoltság és a nagy leterheltség miatt csak a napi feladatok végrehajtására van ideje és energiája. Munkájukat rendelet, utasítás, napi statisztikai egyéb jelentési kötelezettség terheli, s ez elvonja a középvezetőket a termelés irányításától. Mire a gyárvezető, üzemvezető, művezető minden adminisztrációjával végez, sok esetben a műszak fele letelt. Jelentős többletmunkát kíván a középvezetőktől a létszámhiány is. A létszámhiány nemcsak a szakmunkások számának csökkenéséből adódik, /: pl. egyik üzem 30 dolgozójából mindössze 6 a szakképzett pók :/, hanem abból is, hogy miután a lakosság ellátását mindenképpen bi z Lőni tani kell, a l.ermdós érdekében olyanokat is foglalkoztatni kell - betanított múnkások - akik sűrűn változtatják munkahelyüket, begyei meze kiének. A hiányzók helyébe legtöbbször az üzemvezető vagy a művezető lép /" Mi vagyunk a legdrágább fűtők, árukiadók, takarítók” - így jellemezte a középvezetők munkáját egy megkérdezett üzemvezető ./ Megszokott gyakorlat, hogy a sütőiparban dolgozó középvezetők többsége napi 10-12 órát dolgozik,havonta 2-3 alkalommal éjszaka is ellenőrzi üzemét és rendszeres a vasárnapi munka is. Általában reggel fél ötkor, esetenként még előbb kezdenek és csak késő délután tudják befejezni a munkájukat. Ez is oka annak, hogy - bár továbbképzési, kulturálódási lehetőségük biztosított - a napi munka fizikailag, idegileg annyira kimeríti őket, hogy szervezett továbbképzésükkel nem tudnak foglalkozni. Szabadidejüket főleg pihenéssel töltik, e nélkül ugyanis másnap nem tudnának helyt állni. Tovább nehezíti a helyzetüket az a tény, hogy az üzem munkájával kapcsolatos minden hiányosságért az üzemvezetőt terheli az anyagi és erkölcsi felelősség. Gyakori a pénzbüntetés kiszabása a hatóságok részéről /: pl: szállító eszközök piszkos volta; a kereskedelemből egyoldalúan vett termékminták kifogása, stb. / melyről nem tehet a középvezető. Nem véletlen tehát, hogy a középvezetők között olyan általános vélemény alakult ki: ezt a munkát csak pénzért nem lehet végezni, csak a szakma szeretete és a hivatástudat tartja posztjukon ezeket az embereket. 4 4
