Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1980-06-05

Kz anvagi ösztönzés rendszere és hatása a. termelékenvség nőve-H—m^i «|>||^»'» *1)1—I ■«!—. 11« WMI 1*H—i» i>m*iniXM iWÍe*M—yWnii*llHH£Wi u fa— ’lesere es"a takarékos let*s*z S'íga z cbfík odeísra 3.1 Általános jnegj.egyzések- Intézetünk dolgozói havidíjasok. Teljesítménybérezés beveze­tésére a tevékenység jellegéből fakadóan nincs lehetőség, c­­zért a teljesítmény-arányos díjazás megoldása, sokoldalú, ösz­­szetett probléma. A megoldás során egyidejűleg kell figyelembe vennünk a szakmai irányítás színvonalát, az üzemi demokrácia követelményeit és dolgozóink tudati, elhatározási és cselek­vési készségét.- A béremelésekre, jutalmakra és premizálásra fordítható inté­zeti keretek az osztályok között évek óta közel bérarányosán vannak felosztva. A csoportok között tehát lényegében nem, vagy csak igen kis mértékben differenciálunk. /Csak olyan szempontok alapján, amelyeket a dolgozók többsége elfogad: pl. a kísérleti termelés fokozása, a nyugati import-alap­anyagok helyettesítésének műszaki előkészítése./ A nivellá­­lás elsőrendű oka az, hogy a csoportok teljesítményének mé­rése problematikus és nagy a szubjektív hiba lehetősége. A nyereség, mint a hatékonyság kritériumának alkalmazása, meg­ítélésünk és tapasztalataink szerint, nem minden esetben töl­ti be ezt a rendeltetését ./Vannak konjunkturális témák, a.io­­lyek kisebb erőfeszítések mellett is jól fizetnek; a nagyobb nyereségre való törekvés akadályozza az osztályok belső szer­ződések keretében szabályozott kooperációját./- Az osztály díjazási kereteinek felosztása lényegében az osz­tályvezető hatásköre /természetesen a szakszervezeti bizalmi egyetértési joga mellet/. Az igazgató csak rendkívüli esetben korrigál, ilyenkor is előzőleg mindig konzultál az illetékes osztályvezetővel. /Az elmúlt tervperiódusban mindössze néhány alkalommal volt ilyen korrekció./ A személyek közötti felosz­tásnál mindig nagy hangsúllyal kezeltük a teljesítményarányos differenciálást: az egyének teljesítményének mérése ugyanis már egyszerűbb feladat, mint a csoportoké.- Noha az elmúlt néhány évben a. differenciálás mértéke nem ér­te el azt a szintet, amelyet az igazgatóság és a. pártvezetőség kívánatosnak tartott, nem alkalmaztunk direkt adminisztratív módszereket annak fokozására. Attól tartottunk, hogy a nega­tív visszahatás zavarhatja az alkotó munkához szükséges nyu­godt légkört. 3.2 Az érdemi differenciálás fokozására alkalmazott módszerek és a~diTTö'renciáIas~~ertéke A kérdést a fizetésemelések példáján szemléltetjük. A legu­tóbbi évekig a differenciálást főleg meggyőzéssel próbáltuk elérni - kevés sikerrel. Időnként központi kiigazításokat is végeztünk, nem annyira a teljesítmények függvényében, mint inkább hangulati és szociális tényezők figyelembe vételével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom