Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1979-03-01
- 6 -Elsősorban nekik kell felismerni és alkalmazni szocialista demokrácia vezetés számára nyújtotta előnyöket, nevezetesen:- korszerűbb vezetési stilus lehetőségét;- társadalmi folyamatok, érdekek közvetlenebb figyelemmelkisérését;- a dolgozók mozgósításának megkönnyítését, a kutatás-tervezés szélesebb alapokra helyezését 6. Az intézeti tudományos közélet demokratizmusa, mint a szocialista demokrácia egyik jellemzője a tudományos kutatók körében 6.1 Bár a Geofizikai Intézet határozott kutatáspolitikával rendelkezik, amelyet országos célprogramok, sokrétű nemzetközi és hazai együttműködés támaszt alá, azonban a tudományos kutatás mozgató rugója mégis a kutatók iniciativája. A kutatás hierarchikus szervezete csak korlátozott számú vezetőt ruház fel koordinációs jogokkal, akik nem tudnak folyamatos, színvonalas témaegyeztetést biztosítani a szerteágazó témacsoportokban. Az Intézet megkockáztatta, hogy a kutatók tömegét érintő témavezetői rendszert "beleszervezi" a hierarchikus irányítás vázába, sőt az előbbieket belső és külső koordinációs ill. képviseleti jogokkal ruházza fel. Néhány év türelmes segitő munkája után az uj rendszer bevált. Cserében sokat kapott az Intézet. Mintegy 100 kutatónak jutott rendszeresen önálló irányitó szerep, vezetőnek érzi magát egy-egy tématerületen, kibontakoztathatja szakmai-irányitási kvalitásait, előiskolát végezhet későbbi vezetői megbízatásához. A Geofizikai Intézet számára mégis az jelentette a legtöbbet, hogy a témavezetők minden részletre kiterjedő tudományos elemző, irányitó tevékenysége olyan energiatöbbletet teremtett a mindennapi munkában, amelyet semmilyen hierarchikus vezetés önmagában nem pótolhat.A tudományos kutatások vitelében kialakult intézeti munkastílussalkutatók széles köre egyetért és támogatja. Különösen fontos ennek a széleskörű tudományos demokratizmusnak a szerepe a kutatástervezési munkában, és a döntéselőkészitésben. Az intézeti tervezésben az alulról felfelé jelleg dominál, bár a vezetéssel többszörrúkölcsönhatás érvényesül. A témavezető felelőssége teljes tudatában "gazdaszinten" tervez, figyelesmbevéve a partnerei érdekeit,’ ellentétben az egyszerű beosztott kutatóval, aki sokszor individuális taktikai keretharcot folytat. A következő fázis, a tervek többlépcsős testületi véleményeztetése /indítástól lebontásig/ nincs még kidolgozva az Intézetben, csupán a jóváhagyott terv ismertetése, átbeszélése szokott megtörténni . 6.2. Az intézeti belső tudományos demokratiznus továbbfejlesztésének egyik feltétele a kutatómunkák igazságos elbírálása. Módot kell nyújtani a kutatóknak, hogy kifejtsék véleményüket munkájuk minősítésével kapcsolatban. Tapasztalataink szerint ez íróasztal mellett, jelentésolvasás alapján megoldhatatlan. Ezért az Intézet bevezetett egy következetes beszámoltatási és ezzel összefüggő ösztönzés-elbírálási rendszert, az adott témában érintett kutatók és illetékes négyszögeik jelenlétében. Ez természetesen nem "zsűri" formájában zajlik, de a szükséges nyilvánosság és társadalmi kontrol megóv az elhamarkadott, igazságtalan ítéletalkotásoktól. A damokratiznus következetesen érvényesül; az intézetvezetés csak témacsoport szinten dönt a kutatások eredményességéről, a jutalomelosztást a kollektívák képviselői végzik. 6.3. Még olyan tisztán műszaki- tudományos területen sem lehetett a munkahelyi demokráciát megkerülni, mint a találmányi szabályzat. Az Intézetnek cseik úgy sikerült szabályozni a feltalálói tevékenységet, hogy egy SzB által felügyelt "etikai bizottság" segíti a találmányi mozgalmat, ott ahol törvényeink szerint nincs mód állami szabályozásra.
