Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1979-03-01
3.1 A munkaértekezletek /hz üzemi termelési tanácskozások kutatóintézeti megfelelői/ sokszintü rendszerével sokat kísérletezett az Intézet, mig 1979- ben a tapasztalatok alapján rögzített egy törzsfát. A Geofizikai Intézet népgazdasági helyzetének, feladatkörének egy rendkívül rugalmas, bürokráciamentes nunkastilus felel meg, amit csak megfelelően decentralizált szervezet oldhat meg, amihez illeszkednie kell a munkahelyi demokráciának is. Az intézeti főosztályok széleskörű önállósággal rendelkeznek és ágazatuk sok kutatási- gazdálkodási kérdését mint leghozzáértőbb szinten, itt javasolják és legtöbbször dönthetik is el. Ezért amikor az Intézet elérte az ezer fős létszámot - elsősorban elhelyezési gondok miatt - az intézeti négyszög néhány éve decentralizálta a munkaértekezleteket a nagyobb szervezeti egységek szintjére, ügy látszik ez egy ku tatóintézetben, ahol nagyobb az igény a teljes áttekintésre, nem szerencsés megoldás. A dolgozók határozottan újra követelik az összintézeti tájékoztatást, méghozzá személyes részvétel és nem képviselet alapján. Ezt 1979 tavaszán telj esi tj üli.. Ugyanakkor gondot okoznak a főosztályi, ill. osztály munkaértekezletek is, nem annyira aktivitásuk, mozgósitó szerepűje, hanem a hozzászólások mondanivalója és bizonyos döntési lehetőségek /alternatívák/ hiánya miatt. Pontosabban ki kellett munkálni a különböző szintű munkaértekezletek egész rendszerét, időbeosztását és kötelező napirendi ajánlásaikat, és körlevélben úgy szabályozni, hogy a különböző szintek mondanivalója és feladatköre jól elkülönüljön. Ez sikerült, de önmagában nen biztosítja a munkaértekezletek színvonal emelkedését. Ennek feltétele a nivós főosztályi négyszög-munka és a pártvezetőség, igazgatóság konla?ét segítsége a dolgozók elé viendő aktuális gazdasági, gazdaságpolitikai kérdéseit /alternatívák/ kiválasztásában az adott területen. Ezzel adósait vagyunk. Ilyen kérdés lehet például a sokat vitatott erős tulfeszitettség, amely a nyersanyagkrizis éveiben önként vállalt többlet feladatokból faltad egyes osztályokon. /Az Intézet az V. ötéves terv első 3 évében 64%-os fejlődést ért el. / Már abban sem lehetett megegyezni, hogy a vezetés különböző szintjei milyen arányban felelőseit a túlzott tempóért. Miután mindenki elitélte ezt a feltételekkel arányban nem álló tendenciát .... tovább folytatódott. A magyarázat talán: a konlturrens kutatószervezetek megalakításától való félelem minden intézeti szinten. Ma sincs radikális állásfoglalás a korlátozásra, de az alternatívák dolgozókkal való őszinte átbeszélése, bizonyára segitene reálisabb határok megállapításában. 3.2 A szocialista brigádmozgalcm és brigádtanácskozásaik Az Intézet kutatási szervezeteihez kellett keresni egy olyan állandóan funkcionáló tömegbázist, amely kiegészíti a fentieket társadalmi-politikai vonatkozásokkal, betölti az "önmozgósitás" feladatkörét. Az elemzés végülis oda vezetett, hogy nincs jobb közéleti fórum: a termelésorientáltnak tartott szocialista brigádmozgalmat kell alkalmassá tenni a tudományos kutatás céljaira is. Gondosan megválasztottuk az induló brigádokat; a mozgósitó erők kezdetben terepi kutatócsoportok és a nagymühelyek komplex brigádjai jelentették, következetesen kitartottak és évről-évre színvonalasabbá tették a brigádmunkát. A VI. ötéves terv első éveiben uj lendületet kapott a brigádmozgalcm, jelenleg 26 brigád működik 440 fővel, /az összdolgozók 45%-a/ köztük nagybudapesti kitüntető zászló nyertes brigád is. Tevékenységük ma már érinti az intézeti munka szinte minden területét. A brigádoknak nagy szerepük volt az általános és szakmai műveltség fokozásában. Például a szakmunkás brigádok megkövetelték, hogy az Intézet legkiválóbb kutatói előadássorozatot tartsanak nekik a geofizikai kutatóeljárásokról, aminek átütő sikere volt. /Forditva az intézetvezetés aligha merte volna erre kötelezni a munkásokat./ LA 4
