Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1979-03-01
a szocialista munkahelyi demokrácia fejlődéséről, tapasztalatairól a Geofizikai Intézetben 1. A szocialista munkahelyi demokrácia sajátosságai a Geofizikai Intézetben /és általában a tudanányos kutatóintézetekben/ Az utóbbi években a munkahelyi demokrácia fejlesztéséről megjelent párt-, állami és szakszervezeti útmutatók tulajdonképpen megszabták a főbb teendőket és fórumokat a tudanányos kutatás területén is. Ugyanakkor nem foglalkoztak közvetlenül a kutató intézmények problémáival, és a donokratizmus fejlesztésére javasolt fórumokat főleg a termelés, az államigazgatás szférájából vezették le, igy némelyeknek meglehetősen "idegen" csengése volt a kutatómunka területén. A tudanánypolitikai irányelvek továbbfejlesztéséről hozott KB határozatokban sok olyan állásfoglalás van, amely uj módszerek alkalmazását tenné szükségessé a tudományos danokratiznus területén is. A kutatás-tervezésben uj vonás például, hogy ezt szorosan az iparági gazdasági tervekből kell levezetni. Ehhez széleskörű kapcsolattartás, együttes tervezés kell az iparvállalatok hosszú sorával, amihez néhány vezető energiája elégtelen; be kell vonni, megfelelő önállósággal felruházni a kutatók széles körét. A tudománypolitika korszerüsitése és a munkahelyi demokrácia fejlesztési programja uj folyamatot indíthatnak el a kutatóintézetekben, növelve a kollektíva szerepét a helyi kutatáspolitika meghatározásában, a döntéselőkészitésben; magasabb szintre emelheti a vezetők- beosztottait szocialista viszonyát; összehangoltabb munkát, uj forrják alkalmazását teszi szükségessé a párt és társadalmi szervek, a gazdasági vezetés részéről. Mindennek kulcsa a párt vezető szerepének erősítése, a pártirányitás Intézetünkben legcélravezetőbb, leghatékonyabb módszereinek megtalálása és alkalmazása. A Geofizikai Intézet - hasonlóan más kutatóintézetekhez -egy sor sajátos problémával is találkozott a munkahelyi demokrácia fejlesztésekor. Többek között:- a kutatóintézetek fő feladata a sokrétűen specializált kutatás, amit a z-v tudomány "közérthetőségi" problémái miatt egyre nehezebb a dolgozók széles körével megismertetni és bevonni őket a tervezési, döntési, stb. feladatokba.A szocialista brigádmozgalcm, brigádvezetői tanácskozás, kimondottan termelés-orientált formának számított, kevés kutatóhelyen próbálkoztak, hogy alkalmassá tegyék a kutatómunka területére, ezért többnyire formálissá vált, vagy visszafejlődött.A költségvetési kutatóintézetek nélkülözik a munkahelyi demokratizrrus szokásos jogi bázisát, a kollektív szerződést; helyettesítésére esetenként maguk próbálnak "kitalálni" jogi kereteket. Az Intézet kutatócsoportjai szét vannak szórva az ország különböző területein /és külföldön/, ami megnehezíti a rendszeres kapcsolattartást. A szokásos kutatóintézeti arányokhoz képest viszont erősebben van képviselve a munkásosztály.A kutatóintézeti, munkahelyi demokráciára vonatkozó konkrét modellek hiján a Geofizikai Intézet a kerületi PB-től kapott szempontok ésaaját elképzelései alapján - idejekorán felismerve ennek fontosságát - az évek során kialakította a szocialista munkahelyi demokrácia egy sajátos rendszerét /amely még korántsem kiforrott, és néhány fóruma nem tesz eleget az újabb követelmények színvonalbeli ill. tematikai elvárásának.
