Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1978 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1978-06-08

- 4 -A szállító vállalatok az időbért történő szállítás területén sem tesznek eleget kívánalmainknak. Nem egy esetben fordul elő, ho-y egy hetes, de volt rápélda, ho.y egy hónapos lemaradással szállítottak árut, amely feltétlenül ellátási zavarokat okoz. A napi cikkek szállítói Sütőipar, Húsipar’# Zöldért szintén zavarok közepette teljesítenek, a Tejipar kivételével.

A hiányosságok csökkentése érdekében a Párt és Szakszervezet'közreműködésével 4 szállító vállalattal /Sütőipar, Tejipar, stb./ szocialista szerződőst kötöttünk, ezzel is javítva az együttműködést,

1978. április hóban megjelent az 19?ö. I.sz. Belkereskedelmi Törvény, amely a vásárlók maradéktalan kiszolgálását teszi központi feladatta, amely az áru mennyiségi,'minőségi, választéki, kulturáltsági; vásárlói érdekvédelmi, stb. területeken rendelkezik egyértelműen,

1978. március li-től érvénybe lépett az uj Polgári Törvénykönyv is.

Mindkét törvény vállalatunk számára a megelőzőekhe': viszonyítva előnyösebb helyzetet teremt elvileg.

Gyakorlatilag azonban hallatlan nehézséget látunk, tudniillik szerződéskötési kötelezettség sehol nincs előírva. Az a helyzet alakul ki tehát, hogy a szállító vállalatok nem kötnek Szerződést, hogy ne tegyék ki magukat hátrányos következményeknek. Hogy ez mennyire várható jellemző, hogy 1978. évre még egyetlen vállalattal sem tudtunk szerződést kötni. A helyzetet minden esetre súlyosnak Ítéljük meg.

Megoldás mindenképpen csak az marad, hogy a két törvényadta lehetőséggel élve rákényszeritsük a szállító vállalatokra akaratunkat, hogy az áruellátáshoz a háttér biztosítva legyen, mert mi csak olyan árut és cpak azt tudjuk forgalomba hozni, ami rendelkezésünkre áll,

2./ ÁRPOLITIKA, ÁRRÉS, KÖLTSÉG, NYERESÉG

Vállalatunk árpolitikája az előző ötéves tervben bevált megoldáshoz hasonló - melynek lényege, hogy saját elhatározásból egyetlen árucikk árát sem emeli fel vállalatunk.

Pártvezetősógünk te jós egyetértésével történt ezen elhatározás, figyelemmel arra, hogya hatósági árváltozások mórotei az utóbbi egy-két évben eléo széleskörűen rintették a lakosságot.

A vállalati árrésszint évről-évre csökken, melynek döntő oka, a forgalom összetételében történő változásán tulmenőleg az, hogy az áremelések esetében /hatósági/ rendszeres gyakorlattá vált, hogy az áréi olt cikkek árrését csökkentik. Egy példa: a kávé áremelését követően az eddigi 9 ?-os árrés 7 %-ra csökkent. Mint előzőekben is már utaltunk rá, a forgalom az áremelések következtében mennyiségileg csökken, igy az árrés tömege sem éri el az előző időszakot. Az 1977. évi vállalati árrésszint 11.68 % volt.

Költséggazdálkodásunkban nem kis feladatot jelent az árváltozások hatásának ellensúlyozása /pl.1978. január 1-től villamos energia 15 %-os emelése/, ezért az eredményesség érdekében rendszeresen intézkedési tervet állítunk össze a költséggazdálkodás ésszerű megvalósítására.