Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1977 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1977-12-22

3 A gyakorlati oktatás a 17. és 36-os intézeteknél teljes mértékben, a 18. sz. intézetnél részben külső munkahelyeken folyik. Saját műhelye csak a 18-as intézet­nek van. A három iskolában olyan szakmákat oktatnak, amelyek­re fővárosi viszonylatban -egyes esetekben pedig orszá­gosan is - csak itt folyik képzés, tehát az iskolák a beiskolázás és a szakmunkás kibocsátás szempontjából mo­nopol helyzetben vannak. Az oktatott szakmák jelentős része nehezen be­iskolázható. Ilyenek: kőműves, ács, épületasztalos, bá­dogos, tetőfedő, utburkoló, stb. A nehezen beiskolázható szakmák létszámát zömmel a vidéki fiatalok toborzása ut­ján lehet biztosítani, bár az elmúlt években ezeknél a szakmáknál a beiskolázási tervet nem mindig sikerült teljesíteni. A nehezen beiskolázható szakmák esetében továb­bi következmény, hogy az iskolák évről-évre nagy számban olyan tanulókkal kénytelenek foglalkozni, akiknek számo­lási, olvasási készsége, Írásbeli és szóbeli kifejező­képessége erősen fogyatékos. Különleges feladatot je­lent az úgynevezett "kiegészítő iskolák" működtetése. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy bizonyos szakmák /tetőfedő, üvegező, vízszigetelő, stb/ esetében hat általános iskola elvégzése után vesznek fel tanulókat, akik a szakképzettség megszerzésével egyidejűleg vég­zik el a nyolc általános iskolát. A beiskolázás folytán a tanulók több mint 55 %-a távoli vidékről kerül az iskolákba, tehát kol­légiumi elhelyezést igényel és kap. Ez a körülmény

Next

/
Oldalképek
Tartalom