Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1977 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1977-12-22
3 A gyakorlati oktatás a 17. és 36-os intézeteknél teljes mértékben, a 18. sz. intézetnél részben külső munkahelyeken folyik. Saját műhelye csak a 18-as intézetnek van. A három iskolában olyan szakmákat oktatnak, amelyekre fővárosi viszonylatban -egyes esetekben pedig országosan is - csak itt folyik képzés, tehát az iskolák a beiskolázás és a szakmunkás kibocsátás szempontjából monopol helyzetben vannak. Az oktatott szakmák jelentős része nehezen beiskolázható. Ilyenek: kőműves, ács, épületasztalos, bádogos, tetőfedő, utburkoló, stb. A nehezen beiskolázható szakmák létszámát zömmel a vidéki fiatalok toborzása utján lehet biztosítani, bár az elmúlt években ezeknél a szakmáknál a beiskolázási tervet nem mindig sikerült teljesíteni. A nehezen beiskolázható szakmák esetében további következmény, hogy az iskolák évről-évre nagy számban olyan tanulókkal kénytelenek foglalkozni, akiknek számolási, olvasási készsége, Írásbeli és szóbeli kifejezőképessége erősen fogyatékos. Különleges feladatot jelent az úgynevezett "kiegészítő iskolák" működtetése. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy bizonyos szakmák /tetőfedő, üvegező, vízszigetelő, stb/ esetében hat általános iskola elvégzése után vesznek fel tanulókat, akik a szakképzettség megszerzésével egyidejűleg végzik el a nyolc általános iskolát. A beiskolázás folytán a tanulók több mint 55 %-a távoli vidékről kerül az iskolákba, tehát kollégiumi elhelyezést igényel és kap. Ez a körülmény