Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1976 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1976-05-28

Amennyiben ezen helyzet a közeljövőben nem fog gyökere­sen megváltozni, akkor számítani kell arra, hogy a ma még aránylag üzembiztosán működő gépparkunk is tönkre megy, mivel a TL!K és szerszámmülielyi kapacitásunkat az igen elavult gépek állandó javítása köti le, így az elő­irt ciklus-szerinti tervszerű megelőző karbantartás sok­esetben nem valósítható meg. Munkaidő jobb kihasználása:- Hatékonyság : A hasznos munkaidőalap növelése részben a normakarban­tartás, munka- és üzemszervezés, részben pedig a munka idő jobb kihasználás függvénye. Becslésünk szerint gyárunkban a tényezők összessége a­­lapján inért hatékonyság 85 $ körül van. E mutató javí­tásában nagy segítségünkre van a DH munkamódszer alkal mazásao- Veszteségidők : 1975 évben a teljesítménybérben foglalkoztatott dolgo­zók ledolgozott munkaidejének 4,5%-át nem teljesítmény béres munkán töltötték el, ami mintegy 19 ezer norma­órát jelentett. Ennek okai döntően az uj gyártmányok kísérletével, ” O"-szériéj ával kapcsolatos tevékenysé­gek, valamint a piaci igények változásából, ingadozá­sából eredő belső munkaerő átcsoportosítások voltak. Ezen túlmenően az állásidő miatt kiesett munkaidő a dolgozóknál 1.300 órát tett ki., ami 0,3%—os további veszteséget jelentett. /Okai:anyaghiány, szerszámhi­­án y , g é p j a v i t á s /. Végül a pótidők, pótmüveletek, selejtjavítások, selejt' pótlások - bár ezek közvetlenül nem veszteségidők, de mégis gyári szinten a többletidő ráfordítások miatt veszteséget jelentettek - mértéke 7,4%-os, ami kb.31 ezer órát jelent. Összegezve:a teljesítménybéres dol­gozók munkaidejüknek kb. 12 ft-át nem teljesítménybéres munkán töltötték el, ami gyári adottságainkat figye­­lembeveve reálisnak tekinthető, mivel ezen idők döntő­en a piaci igények változásából eredő ideiglenes át­­csöpör tősitásókat tartalmazzák#

Next

/
Oldalképek
Tartalom