Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1976 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1976-04-16

2 ezzel párosuló intenzitás /pl.: BFK egyenes darabbér műszaki norma alapján/ jelenti. Az elért fejlődés elképzelhetetlen lenne a dolgo­zók tunyomó többségének becsületes, szorgalmas munkása nélkül. Ezen tények elismerése nem takarhatja el azokat a gondokat, prob­lémákat, amelyek csökkentése jelentős belső tartalékok felszaba­dítását eredményezheti, amire a hatékonyabb munka érdekében szükség is van. A mun kaidőalap_ki has_zná lás a Az 1975. évi munkaidő mérlegben lévő kieső munkanapok száma szinte minden tételnél meghaladta a tervezett szintet. A munkaidő kiesések legnagyobb részét a fizetett szabadság, beteg­ség /táppénzes állomány/ és az egésznapos igazolt hiányzások teszik ki. A BFK-nál az egy főre jutó kieső napok száma 48,3 nap volt /ebből szabadság: 18,7 nap, betegség 24 nap, igazolt hiányzás 5,1 nap/. Ugyanez a Kalapgyárban 41,7 nap /ebből szabadság 1.9 nap, betegség 17 nap, igazolt hiányzás 5,7 nap/. z-s Hasonló tendenciák tapasztalhatók a szövetkezeteknél is. Nem elha­nyagolható az egyéb okok miatt kieső munkaidők nagyságrendje sem. Például: a Kalapgyárban összesen a szakszervezeti aktivák tovább­képzésére 25o nap, sport kikérők alapján 525 nap, KISz aktivisták továbbképzésére 88 nap munkaidő kiesés volt.- a Lendület Cipőipari Szövetkezetnél csak véradás, illetve rákszűrés miatt 48 volt a kieső összes napok száma. Az a véleményünk, hogy a munkaidőben végzett társadalmi tevékenység miatti munkaidő kiesés nem jelentős, mégis törekedni kell arra,hogy ennek arányát tovább csökkentsük, anélkül, hogy az üzemekben a poli­tikai munka színvonala csökkenne. J

Next

/
Oldalképek
Tartalom