Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1972-10-06

Kerületi Bizottságunk legfontosabb feladata, hogy kiválassza a kerület társad .Imi, gazdasági és kulturális vonatkozású kérdéseit, terveit, lehetőségeit, melyek átfogóan érintik Zugló lakosságát és amelynek megvalósításában is számítunk a lakosság részvételére. Ezeknek a kérdéseknek megvitatására lehetőséget kell biztositanunk kisebb csoportos megbeszélések, rétegtalálkozók összehívására annak érdekében, hogy a kiválasztott feladatok előkészítésében, döntésében és végrehajtásában minél többen vegyenek részt .Ismerjék a tervek megvalósításának lehetőségeit, pénzügyi kihatásait és egyéb feltételeit. /'Ezeket gyakran nem veszik figyelembe./

A szocialista demokratizmus, a vélemény nyilvánítás csak lehetőség, azzal számolni kell, hogy nem biztos, hogy minden igény, kívánság megvalósul. De feladatunk a tájékoztatás is, hogy pontosan tudják mi valósul meg, mi nem és miért nem. Segíteni kívánjuk a nyilt várospolitika megvalósítását. Ezen azt értjük, hogy minél több kerületi lakos ismerete alapján alakuljanak a tervek, feladatok. Az emberek a szükségleten kívül a lehetőségekről, költség kihatásról is tudjanak. Ezért szorgalmazzuk és terveztük is olyan csoportos beszélgetések, rétegtől .ilkozok és egyéb összejövetelek szervezését a lakóterületen, ahol a távlati tervek és az éves tervek , vagy pl. most a centenáriumi program témája szerepel. A nyilt várospolitika meghirdetése éppen a kerületi Pártbizottság alapján került már az előző félévi munkatervünkbe is.

Ezen a téren kell, hogy szoros legyen a Tanács és a Népfront bizottság együttműködése, amely a tanács lakossággal való kapcsolatának erősítését szolgálja, egyidejűleg azt is előmozdítja,hogy kibontakozzanak a népfront politikai funkciói, a népfrontmozgalom a tanács tömegpolitikai bázisává váljon. Ennek módja, mivel uj feladat és a tanácstörvényben kapott megfogalmazás, hogy a tanács megváltozott jellegéből induljunk ki.

A tanácstörvény kimondja, hogy a tanács : államigazgatási, népképviseleti és önkormányzati jellegű. Ebből következik, hogy a mozgalom a népképviseleti és Önkormányzati jelleg erősítésén keresztül válhat tömegpolitikai bázisa. Egyrészt a választott testületek munkáját segiti a megválasztástól a két választás közötti