Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1972-06-02
Az alapszervezeteket 5 tagú vezetőségek és jelenleg 9 tagú Csúcsvezetőeég irányítja. Az alapszervezeti vezetőségek és a Csúcsvezetőség között munkabizottságokat hoztunk létre. /197O. szeptemberétől - 1971.december 31-ig . Műszaki-Gazdasági Agitációs- és Propaganda, valamint Párt- és Tömegszervezeti; 1972. Január 1-tőL pedig Gazdaságpolitikai, Propaganda és Pártépitési munkabizottságok működnek/. A választott testületek összetétele tükrözi az irányítása alá tartozó alapszervezetek Jellegét. A vezetőségekbe megf erelő arányban választottak; nőket, munkásokat ás fiatalokat. Az 1970-es decentralizáláskor a vezetőségek összetételének kialakításában, majd a vezetőségek tömegkapcsolataiban erőteljesen dominált az egyes dolgozócsoportok más vállalatoknál töltött együttléte, régebbi ismeretsége. A legutóbbi választásoknál azok kerültek az alapszervezetek vezetőségeibe, akik politikai és szakmai képzettségükkel, kommunista magatartásukkal már korábban tekintélyt szereztek, élvezik a párttagok és pártonkivüliek támogatását, képesek a színvonalas, eleven pártmunka megteremtésére. A vezetőségek, valamint a munkabizottságok tagjai általában megfelelő mozgalmi tapasztalattal és általános műveltséggel rendelkeznek, azonban egyesek politikai, ideológiai felkészültsége elmarad a követelményektől. Kialakultak a vállalati tömegszervezeti munka keretei, létrejött a Szakszervezeti Tanács, a KISZ Bizottság, javaslatunkra megalakult az MHSZ Tartalékos Klub, az MSZBT tagcsoport. II. A vezetés módszerei és eszközei. Az eredményesebb munka érdekében az 1970. júniusi decentralizálás után a (búcsvezetőség intézkedési tervet dolgozott ki a pártélet legfontosabb kérdéseivel összefüggő feladatokra, melyek a Csúcsvezetőség munkaprogramját ma is meghatározzák. így;- megfogalmaztuk a Csúcsvezetőség alapszervezeteket irányító, segítő és ellenőrző tevékenységének tartalmát,- az alapszervezeti pártélet kialakítása ős fejlesztése érdekében biztosítani kívántuk a politizáló légkör, a vitakészség, a kezdeményezés növelését.- meghatároztuk a pártcsoportmunka szervezeti formáit és tartalmi követel - ményeít. Célul tüztülc ki, hogy a pártcsoportok területük közvélemény formálói legyenek,- megvizsgáltuk a pártmegbizatások rendszerét és ennek eredményeként a feladatok meghatározása, a végrehajtás minősítése pártfórumon történik.