Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1971-11-05
formája is. Pontosítani kellene, hogy milyen szinten^ mely kutatási fázisban, milyen időközönként /éves,•többéves, távlati tervek/ jelennek meg ezek az igények. Jelenleg u.i. az igények nagyrésze úgyszólván csak napi, termelést segítő^ fejlesztő kérdések megoldására korlátozódik. 1. kutatás bizonytalansági tényezői és "kockázati alap" hiánya miatt a vállal-'ti szintű megrendelések kisvolumenűek, /általában loo.ooo.- Ft körüliek/ a kutatóintézetekben lévő fejlesztési alapok pedig - még többéves halmozott formában is - nagyságrenddel alatta maradnak egy-egy komolyabb feladathoz szükséges anyagi ráfordításoknak. Indokolt tehát az alapkutatások irányainak és arányainak fokozott napirenden tartása. Fenti okokra vezethető vissza az eszköz ..s műszerellátottság, nehézségei is. A műszerpark és kísérjeti eszközök te- r kintetében többéves lemaradás tapasztalható' úgyszólván minden szakterületen. A tudománypolitikai irányelvek határozatai ellenére itt nem mutatható ki javulás, sőt egyes területeken csökkent, másutt stagnál a beruházás szocialista és tőkés beszerzések vonalán egyaránt. Ez a kérdés a kutatóintézetek egyik legaktuálisabb problémája.- A felmerült kérdések második nagyobb csoportjába a káder kérdések tartoznak. A bér és átlagjövedelem terén mint említettük a vizsgált időszak alatt 12 %-os növekedés mutatható ki. Ez az eltelt időt tekintve megfelelőnek mondható, azonban természetesen nem oldhatta me^ az irányelvekben rögzített problémákat. Kimutatható, hogy a fluktuáció iránya az üzemi, fejlesztő- kutatóhelyekről a kutatóintézetekbe, onnan pedig az egyetemekre /KK munka/ vagy jövedelmezőbb munkahelyekre tart. A kívánatos helyes irányba fordítani a folyamatot, elsősorban a jövedelem /természetesen a jövedelem teljesítményhez kötött részének/ továbbra is megfelelő arányú emeleseVel lehet. Nem érte el a kívánt hatást és sok helyütt erősen vitatott a meghatározott időhöz kötött alkalmazási forma sem, három okból: nem tudunk a téma lefutásának idejére annak súlyához mórt jövedelmeket biztosítani-; /mint a mintának tekintett téma rendszerben/ a három-ötéves időtartam tudományos kutatómunka esetében csak az alapok megszerzéséhez elegendő, nem pedig érdemi kutatómunkához; és végül a kutatók előtt elvesztette egyik-másik munkahely azt a vonzóerejét, amely a csekélyebb jövedelmet ellensúlyozva egzisztenciális biztonságot nyújtott munkajogilag. Vezetők esetében ezt enyhítette a vezetői pótlék bevezetése.
