Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1971-04-09
"1- 3 -St.sz;182 tartalmazz?.: ” A kongresszus iuegálla.pit ja, hogy ?.z elmúlt évek össztársadalmi jelentőségű felad? t- volt a gr zda.s ágirányit ás reformja......... Ennek eredményeként tovább fejlődött hazánkban a szocialista tervgazdálkodás, erősödött ? köz-ponti tervezés hatása, növekedett a szocialista piac? az áru és pénzviszonyok szerepe, A XII. ötéves terv ?z előirányzott népgazdasági fő arányok biztosításával valósult meg”. Az ötéves időszak jellegzetessége hogy az első két évben a régi, főként a mennyiségi növekedést ösztönző gazdasági mechanizmus volt érvényben. Z.z utóbbi 3 évben viszont a. növekedési folyamat folytatás? mellett fokozatosan kibontakozott a grzd?ságirányitási reform uj értékelési, tervezési és ösztönzési rendszerének kedvező hatása. Amit a kongresszus határozatában az egész népgazdaságról megállapított, lényegében ez vonatkozik kerületünkre is. A III. ötéves terven belül különösen ?z ujj gazdasági mechanizmus 3 esztendejében nagymértékben fejlődtek kerületünk vállalatai. vizsgáltuk. 197o. évben 1966-hoz viszonyítva, mind a. termelés, mind az árbevétel tekintetében a fejlődés 19 %-os. Csupán a BM. Gépkocsijavító Vállalat termelt kevesebbet. Van azonban olyan váll- 1 t is mint pl. az ÉM Asztalosipari Vállalat, amely az átlagot lényegesen meghaladva 33,8 %-os fejlődést ért el 2 esztendő alatt. A vállal ti eredmény, a vállal-ti nyereség is nagymértékben emelkedett. 68 %-os volt a növekedés a 9 vállal-ti.ál és csupán az előbb említett BM. Gépkocsi javító Vállal -t eredménye csökkent. Az 1 foglalkoztatottra jutó napi termelési érték is 13,4 %-al nőtt és csak az EéG-nál csökkent, a létszám 9 %-os emelkedése miatt. Kiemelkedik az ÉM, ..-.sztalos ipari és Faip-ri Vállalat ? 35 %-os termelékenység növekedéssel. Több vállal"t a többlettermelés loo %-át termelékenységgel fedezte. A leggyengébb eredmény a Telefongyárban volt,ahol a 2o,3 %-os többlettermelés 43,4 %-?. származott termelékenységből, a nagyobb rész pedig létszámemelkedésből. Csaknem mindenütt emelkedett az eszközarányos nyereség. Kedvezőtlen jelenség, hogy az eszközök átlagos értéke a termeléssel azonos mértékben emelkedett. Különösen a Telefongyárban jelentkezik ez negatívumként, ahol a termelés 2o,3 %-al emelkedett, az eszközök átlagos értéke pedig 43,8 %-al nőtt. /
