Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1970-08-28

mönnyüipuri vállalatok túlóra felhasználása is kötszere ső­re nőtt. A Kalapgyárban 1>2,5 ^-al növelték a túlóra felhasz­nálást. Az Épületasztalosipari Vállalat 53,8 %-al a Reanal S’i­­nonvegyszergyár 50 %-al használt fel többet. Igen jelentős a 22. AKÖV-nél a túlóra növekedés, • amit mutat hogy a bázisidőszakban 1000 túlórával szénben az idei felhasználás 10.000 óra volt. ez, tiszai A fentiek bizonyítják, hogy a kerület vállalatainak döntő többsége felismerte, hogy a gazdasági fejlődés utjai az inten­zív gazdálkodásra való fokozott ütemű áttérés. Ennek érdekében növelik a műszaki fejlesztés, ezen belül a munkaszervezés haté' konyságát és az anyagi ösztönzés differenciálását. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy egészségtelenül nőtt a túlórázás, ami csökkenti az egy főre, egy munkaórára eső tényleges termelé­kenységet . * III. Az, Agyagi ö s z t önzés .gy a kp r 1 a t a Az elmúlt évek folyamán, különösen 197O“óen a vállalatok célul tűzték ki a megfelelőbb bérgazdálkodás és bérpolitika kiala­kítását, hogy az jobban biztosítsa a termelési tervek teljesí­tését, túlteljesítését. A bérgazdálkodást jelentősen befolyásoló tényező már hosszú évek óta, hogy a termeléshez tervezett munkaerő megfelelő meny­­nyiségben és Összetételben nem áll a vállalatok rendelkezésé­­x‘e. Hosszabb távon ez feltétlenül negatívan befolyásolja a bér­politika általános célkitűzéseinek megvalósítását. Ennek kö­vetkeztében a bérgazdálkodás részben hiány gazdálkodás" képet műtab. 3 jelenség a valóban fennálló munkaerőhiány és a termelés előkészítésébe-.-, szervezésében mutatkozó szervezetlenség kö­vetkeztében alakult ki. / / • 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom