Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1970-08-14
0571/1970. 25 pld. Az utasításoknak megfelelően, 12 db ”M" időszakban is tovább termelő üzemben lettek szervezve szakszolgálati alakulatok, igy :- műszaki mentő zászlóaljak /6 db/ és századok / 5 db /- egészségagyi zászlóaljak /5 db/ és századok /25 db/- vegyvédelmi századok /2 db/ összesen: 4.400 fővel. Ezeket az erőket szükség esetén az államigazgatási hatóságok fogják igénybe venni a kialakult helyzetnek megfelel.ően. A szakalakulatok mellett megfelelő üzemi önvédelmi szervezetek létrehozását is biztosítani kellett, a PVOP. törzsparancsnoka 5/1969* sa. irányelvei a - lapján, amelyek az üzem területén helyi jelleggel, az üzem dolgozóinak élete, anyagi javai és eszközei védelme, mentesi-mentesitési feladatok érdekében működnek.■■ Korszerűsítve lettek kerületi álhmigazgatási szakszolgálatok is. Egyes Szakszolgálatokat megszüntettünk, ugyanakkor újakat is szerveztünk az alábbiak szerint: S - Kerületi törzs- Elsötétítő szakszolgálat- Riasztó örsök- Műszaki mentő szakszolgálat- Óvóhelyszakszolgálat - Vegyivédelmi szakszolgálat- élelmiszer szakszolgálat- Egészségügyi szakszolgálat- Kitelepitesi szakszolgálat mintegy 8.200 fővel. Tanács apparátus bázisán Tanács tervcsop.bázisán Lakóterületről ÍJp.o. és üzemek bázisán Kér. IKV. bázisán Ipari o. és üzemek bázisán Ker.o. és vállalat bázisán Eü.o. lakótér, és üzemek b. VB.Titkárság bázisán Az államigazgatási szakszolgálatok és üzemi szakszolgálati alakulatok összlétszáma: 10.240 főre alakult, a régi szervezetek 5600 fős létszámával szemben, Szükséges”'kiemelni', hogy a szakszolgálatok és szakalakulatok törzseiben politikai felelősök beállítására is sor került, melyhez a szervezés időszakában a kér. Pártbizottság, valamint az üzez-mi pártbizottságok kivétel nélkül nagyon jelentős, konkrét segit.séget nyújtottak. A XIV. kerületi Polgári Védelmi Szervezetek létszámilag jelentős erőt képviselnek, azonban a rakéta-atomfegyverek korában a mentés és mentesítés óriási mértékben megnövekedett feladatait, elsősorban csapást nem saenvedett területek - megyék, járások, községek lakóiból szervezett egységekkel - ú.n. kívülről való mentéssel lehetséges megoldani. A kívülről való mentés elve és módja azon reális meggondoláson alapszik, mely szerint a csapást szenvedett terület lakossága nem lesz képes a mentő-mentesitő feladatok ellátására, mert fizikai és lelki hatások hosz szú időre korlátozzák az életben maradottak cselekvő képességeit.A kerület lakosságának védelmes A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 2002/1966.számú határozatában megszabta a Polgári Védelem feladatait. E feladatok között első helyen szerepel a lakosság védelme, aaelynek fő" módja a kitelepi - tés, az ú.n, távolságvédelem. A kitelepítés során kivonjuk a lakosságot a várható ellenséges támadás közvetlen hatásainak területéről, ezzel biztosítható a lakosság közvetlen életvédelme, lényegesen csökkenthető az ellenséges csapások hatása, növelhető a háborús termelés személyi fel tétele.
