Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1970-07-03
- 10 -Sí.szám: 562 esetben nem egyezik a pártszervezetek vezetőségeiben kialakult elvi; politikai állásponttal, /pl: Művészi alkotásban a személyi kultusz eltúlzott ábrázolása, a párt a kommunisták szerepének negatív ábrázolása, stb./ Súlyosbítja a helyzetet még az, hogy a Filmgyárban a legfontosabb művészeti, elfogadási kérdésekben a döntés a pártszervezetek fölött, illetve nélkül valósul meg. Az ilyen elvi jellegű ellentétek a felső Szerveknél legfeljebb csak meghallgatásra találnak. Ezek az ellentmondások, adottságok akarva - akaratlanul csökkentik a vezetők és a dolgozók befolyásolásának teljességét* A Filmgyár, a Filmtudományi Intézet pártszervezetének súlyos gondja, hogy a művészeti és kutató területekre rányomja bélyegét az elvi, ideológiai sokrétűség. Ezeken a területeken mind az esztétikai, mind a filozófiai problémák vctőleteikbon, rendkívül bonyolultan és összetetten jelentkez- ~ nek. Jelentős ellentmondások adódnak a pártszervezetek megkapott jogkörével való élés és az adott lehetőségek között, A pártszervezet a kulturális alkotások megvalósítása folyamatában elvi, ideológiai álláspontját a legtöbb esetben nem tudja érvényrejuttatni. A vállalatnál, az intézménynél több olyan művész, illetve tudományos kutató dolgozik, akiknek világnézete nem egyszer ellentétben áll a pártszervezet törekvéseivel. A marxizmus eszméinek sokoldalú óc kimerítő ismerete és alkalmazása mindkét területen viszonylag szűk alkotói körre korlátozódik. A művészek és a kutatók egy részére még az a jellemző, hogy világnézetük nem marxista. Következmény: ezek a művészek és kutatók a marxizmust sokszor csak idézetként, pajzsként használják. Munkájuk, e-rőytszitéseik nemegyszer arra irányulnak, hogy alkotásuk, vagy esztétikai elemzésük ne álljon teljesen szemben a párt hivatalos politikájával, kultúrpolitikájával. E felfogás nemegyszer abból táplálkozik, hogy a marxizmust nem tekintik teljes ismeretet adó tudománynak, hanem szerintük ezt "ki kell egészíteni" például a szociológiával, a pozitivizmussal és egyéb fellehető nyugati irányzatokkal. Nem egy művészünknél találkozunk a marxizmus pluralista felfogásával. Különböző politikai, kultúrpolitikai, stb. események hultómai- jó esetben - az alapszervezetek taggyűlésein csapódnak le. Megnyugtató választ - a bonyolult müvészetirányitási rendszer miatt - csak igen kevés esetben lehet adni. Innen ered, hogy a:taggyűlések őszinte légköre sokszor csak arra jó, hogy kommunista művészek "jól kibeszélhessék" magukat, A művészeti pártalapszervczctek politikai munkájának, eszmei hatásának felmérését nc-heziti az is, hogy a művészeti alkotásban, egy-agy filmben, ne a lehet érzékelni, kimutatni a pártszervezet, az alkotó kollektíva hatásának, közreműködésének fokát.
