Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1970-04-10
- a műnk;?, szerinti elosztás elve. A dolgozók jelentős része ma már elvileg elismeri o munka, szerinti elosztás szükségességét. Elénk viták folynak viszont ennek gyakorlati megvalósításáról. Különösen heves bírálatok érték a kategória rendszert. A részesedés uj felosztási módja a helyzeten valamit enyhített, bár most újabb nézetek is keletkeztek, /nyereség-prémium, részesedés egy része alapbéresítésének, stb. megítélése./ A közvéleményben a bérek differenciáltsága, a részesedés elosztása körüli viták során erősen érezhető az egyenlősdi szemlélet? amit még nem sikerült jelentősebben visszaszorítani.- a közgazdasági, pénzügyi szabályozók megítélése különböző szintű gazdasági vezetek körében. A vezetők többsége elvben világosan látja a reform jelentőségét és a szabályozók szerepét amit többek között bizonyít, hogy egyre jobban élnek a piackutatás, az export tevékenység lehetőségével. Ugyanakkor széles körben kritika tárgyát képezi részükről a bérszínvonal szabályozás, a forgóalapokkal való gazdálkodós, a hitelezés, a vámok szabályozásának gyakorlata. E kritikai megjegyzéseknek van objektív alapja is, de meghúzódik mögötte részben a régi szemlélet maradványa /pl: mindent a felső vezetéstől vár/ másrészt az uj irányítási felfogás torzulása /pl: az önállóság eltúlzott hangsúlyozása, e népgazdasági érdekek nem kellő figyelembe vétele./. A gazdasági élettel összefüggő moró1is kérdések. Az utóbbi években a dolgozók morális”helyzcte ellentmondásosan alakult. Pozitív eredmény az, hogy a pórt és kormány helyes és következetes politikájának hatására őszinte, nyílt légkör uralkodik. Erősödött a kritikai szellem, fejlődött a reális szemléleti felfogás. Más oldalról viszont mutatkoznak negatív jelenségek ás melyekkel szemben következetesebben kell fellépni. Ilyen negatív jelenségek pl:- az érdekviszonyok összefüggéseinek nem kellő felismerése, esetenként az érdekek eltorzult szcmbeállitása /népgazdasági és csoportérdek, a túlzott anyagiasság, az érdek leszűkítése csak az anyagiakra, stb./,- az egyoldalú fogyasztói szemléletnek a termeléstől gyakran elszakadt túlzott jelentkezése.- a munkafegyelem lazulásával kapcsolatos kérdések.
