Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1970-02-27

-7 -A másik oldala, hogy azokban akik nem tudnak tovább tanulni - a gimnáziumot végzettek közül - bennük, de a szüléikben is összedül a világ. Ha pedig érettségi után benyomják egy üzembe, ott csak az alkalmazotti létszámot növeljük. Éppen ezért véleményem szerint a gimnáziumot olyan kapacitá­son kellene tartani, hogy azt várjuk, hogy a felsőfokú e isko­lákban adjanak kádereket, de ez a létszám nagy, megoldhatat­lan problémát jelent a további felhasználásuk is. Bejezi elvtársnő; A kerület kb. 4-5 évvel ezelőtt kezdeményező volt abban, hogy próbálta megoldani a pályaválasztását a gyerekeknek. Utána állami vonalon is rendszeresítették. Abban egyetértek Rózsavölgyi elv társsal, hogy e kérdésben nincs előremenetel, itt a fejlődés stagnál. Mi az, amiben előbbre lehetne menni - amit Sütő elvtársnő is _ mondott - a szülőkkel való beszélgetés. Tehát a fizikai dol­gozók rábeszélése. Népgazdasági érdek, de politikai érdek is a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtannittatása, - amellett, hogy egyéni érdek is. Éppen ezért mondom én is, hogy nem sza­bad hagyni, hogy abbahagyják a 8-ik osztályt, vagy a középis­kola 3-ik, 4-ik osztályát. Viszont érdekeltté tenni a közép­iskolát és az egyetemet, ez sem egy könnyű dolog. Mi össze­hívtuk a középiskolás gyerekek szüleit, hogy hogyan látják, hogyan sikerült az elképzelésüket megvalósítani. Elmondtak sokan, hogy azért Íratták be a gyereket, hogy egyetemre kerül­jön. Ugyanakkor elmondták, hogy nagyon sok rossz példa van előttük, hogy nagyon sok fizikai dolgozó gyerekét nem vették fel. Felkészülésben hátrányban vannak, gátlásosabbak is ezek a gyerekek, nem érik el a szükséges követelményt és már nem veszik fel az egyetemre. Vagy van mikor az adott szakból na­gyon jó, de a többiből nem és az átlag miatt nem veszik fel. Véleményem szerint foglalkozni kell a továbbiakban azzal is, hogy ezeket a gátlásokat is hogyan lehet megszüntetni. Foglalkozik az anyag ilyen szemléleti kérdésekkel is, a szü­­löket illetően. De szerintem a középiskolai és egyetemi tanulást illető szemléleti változtatásokkal is foglalkozni kell. Jó kezdeményezés, hogy a középiskolák igazgatói ellá­togatnád!: az általános iskolákba, de véleményem szerint ez kevés. Ennél sokkal több kellene. Olyan eleven kapcsolat­ra gondolok, hogy sokkal többet érnénk el olyan ifi-vezetők­kel, akik kijárnának az általános iskolákba. Azután: örvende­tes, hogy fizetett KISZ-klub vezetők vannak, felmerül, hogy nem lehetne-e rendezni olyan találkozókat, hogy az általános iskolás gyerekeket meghívnák, hogy lássák, az a gimnázium hogyan is néz ki. Gondolkozunk azon,hogyan tudnánk elérni, hogy legalább 2-5 fizikai dolgozó gyermekét mi konkrétan eljuttathatnánk az egyetemre. Hát ez eddig nem ment. Arra gondoltunk, hogy az üzemek segítségével próbálnánk megoldani. Ha átvennék a többi kerületek is, ezt a kezdeményezéstx akkor már sokszáz gyerekről lehetne szó. Ilyen dolgokkal is lehetne ezeket a feladatokat bővíteni. Azután^ a pártszervezet segítségével a tanács és az üzemek ilyen szerződés-félét kötnének. Mert nem vállalnak a szü­lők bizonytalan, vagy általuk feleslegesnek Ítélt terheket, ahol az elképzeléseiket nem találják meg. I ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom