Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1969-08-01

-5-pártbizottságát hallgassák meg, konzultáljanak velük és az igy kialakult szervezeti űrt ilyen módon meg lehetne oldani. A MÁV-nál a szakszervezetnek van egy érdekes tradíciója is. Közvetlen a felszabadulás után a vasútnál nem igen volt pártmozgalom, a párt úgy alakult ki, hogy a szakszervezetben dolgozó kommunisták szervezték egyben a pártot is. Mint szakszervezeti funkcionáriusnak lényegében a pártszervezés volt a feladatom. Ebből kifolyólag erősen domináló szakszervezeti mozgalom alakult ki és ezt egy kicsit megszokták az elvtársak. Amikor létrejött a vasutpolitikai osztály viharos csaták alakultak ki a szakszervezet vezető szerepét illetően.

A magam részéről a Magyarőrszágon levő szakszervezeti mozgalom egyes vonásaival nem nagyon értek egyet. Jobban kellene harcolnia, jogait érvényesíteni. Még ma is sokkal inkább az érdekképviselettel foglalkoznak, mint a dolgozók öntudatának nevelésevei.

A pártszervezetek a szakszervezeti munka fontosságát értékelik, adtak is oda tapasztalt pártmunkás kádereket, igy próbálják ezt a vonalat erősíteni, de én úgy látom, hogy ha az illető pártfunkcionárius a szakszervezetbe megy, akkor ugyan azt az érdekképviseleti munkát csinálja ő is. Nem tudom, hogy miből adódik ez, talán az ott meglelhető atmoszféra kérdésé. El kellene gondolkodnunk, hogy mi ennek az oka. A szakszervezeti munka politikai tartalmának sokkal inkább előtérbe kellene kerülnie. Felvetődik a kérdés, hogy egyáltalán a szakszervezeti munka mozgalom e? Elvileg igen, de a gyakorlatban nem. A szakszervezeti munka mozgalmi részének -erősítésével egy másik fontos politikai kérdést lehetne megoldani. A szakszervezeti munka mozgalmi<része nem jól alakult és nem elég politikai tartalommal párosul.

Takács elvtárs:

A mi tapasztalataink is megegyezúek azzal amit Asztalos elvtársék a jelentésben megfogalmaztak. A politikai Bizottság világosan és határozottan hosszú időre definiálta a szakszervezet feladatát, tisztázódott a párt szerepe is ebben a munkában. A szákszervezet a maga alapszabályzatában is kimondja, hogy a párt irányítását elfogadja. De itt egy alapvető probléma jelentkezik, ennek az eszmei irányításnak komoly feltételei vannak és ebből a jelentésből is az tűnik ki, hogy ezeket a feltételeket még nem .egészen alakítottuk és teremtettük meg. Nem készítettük fel még eléggé a párttagságot arra, hogy a szakszerszervezetben végzett tevékenységükkel milyen eszmei, politikai módszerekkel tudják érvényre juttatni a párt helyi, vagy felsőbb határozatait. Az a véleményem, hogy a szakszervezet politikai, nevelő tevékenysége olyan mértekben fog érvényesülni, amilyen mértékben megértik a szakszervezetben dolgozó kommunisták a tőlük várt feladatokat.

Másik probléma, sokszor emlegetjük az érdekvédelmi munkájukat. Egyszer érdemes lenne megnézni, hogy milyen színvonalon csinálják, véleményem szerint primitív móaon. Ezen a téren semmi előrehaladás sincs.

A Politikai Bizottság határozatában van égy olyan rész, hogy a párt politikáját érvényesítsék a.szakszervezeti munkában és a tömegek észrevételét hozzák a párt felé. Ezt a szakszervezet nem csinálja, ebbe kellene előrelépnie. Bizonyos fokú bérpolitikát folytat, de az üzem egészére kialakított távlatokat felölelő dől-