Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1969-02-28
- 5 -Észrevételek, javaslatok: Paulov elvtars: A kérdést is azért tettem l'el az egész vállalat országos jellegére vonatkozóan, hogy az országban folyó nagy aa lakásépítkezéseknek az asztalosáruit képes-e biztosítani. Ha a profiltisztítás úgy alakul, hogy Budapesten és Gyérben, különösen,ahol házgyárak vannan, annak az igényét ki tudja elégíteni, ez nagyon jó, annak ellenére,hogy a tapasztalataim szerint a szállítás nagyon sokba kerül. A másik kérdésein: az elmúlt héten beszéltem a KÖZÉRT vállalat igazgatójával. Itt is nagyon érdekesen alakult az I. kategóriában lévök részesedése, ami 80 nap, a 11. kategóriáé csak jJO nap. Amikor megkérdeztem honnan adódik ez a nagy nyereség, elmondták, hogy közvetlenül vásárolhatnak a termelőktől, ebből adódik. Megkérdeztem, hogy a konzekvenciát nem tudták levonni, mármint, hogy a lakosság felé csökkentették volna az árakat. Az a gondolat marült fel bennem ezzel az anyaggal kapcsolatban is. Szerintem itt az lenne a lényeges, hogy mennyire lehetne itt az árakban e .y kicsit visszamenni, mert az államnak egy kétszobás összkomfortos lakás kb. 200 000 l't-ba kerül, de ha mindent beleszámítunk, árkor 500 000 Ft. tulajdonképpen. i;a ,yon jó volna, ha nemcsak a vállalati nyereséget néznék, hanem a népgazdaság érdekeit is szem előtt tartanák és hát a lakosság oldaláról is szemlélnék a dolgot, mert az a ritka, hogy ezt tes z ik. Takács elv társ: Az uj gazdasági mechanizmusban milyen módszereket igényel a pártmunka, kérdezte Schumeth elvtárs. Ez eddig is nagyon vitatott volt és véleményem szerint ezután is még nagyon sokáig. tisztázott a vállalati önállóság, a piac szerepének fokozottabb érvényesítése. Azt mondod, hogy csökkenteni kell az árakat, mert több lakást kell ékíteni, - ugyanakkor éppen ezzel akarják szabályozni a keresletet, ezért nem csökkentik, hanem éppen emelik, mert nem tudunk több lakást csinálni. Ez az 5-6 %-os árnövekedés úgy be van kalkulálva mindenütt, hogy mi már pl. figyelembe vesszük a következő években várható növekedést is. A PB-k előtt véleményem szerint világos, hogy ez a tény maga változást igényel. A vállalatok képességei az önálló munkára bizonynyal nagyobbak, mint voltak. Egyrészt előfordulhatott, hogy bizonyos kérdések megoldásában Kettős irányítás alakult ki, mert valamit a PB és a gazdasági vezetés is elképzelt és a kettő nem találkozott. Ezt célszerű feloldani. Az ami szerintem továbbra is problémás:- Továbbra is erősen vitatott kérdés, hogy létezik-e vállalati gazdaságpolitika, természetesen annak hangsúlyozásával, hogy a népgazdaság részeként kell, hogy kialakuljon. Mi azt valljuk, hogy ilyen vállalati gazdaságpolitikára - hangsúlyozva, hogy a népgazdaság részeként, - szükség van.- A változást a vállalati gazdaságpolitikában ott látnám, hogy ■ a párt munkáját a gazdaságban, nem a gazdaságpolitikában látom, hanem annak része ez. Ez csak a funkciójának egyik részét képezi, az irányitó tevékenységhez tartozik. Vitatják azt a részét is a dolognak, hogy üzemi partbizottság szintjén van-e irányitó funkciója a gazdaságban. Ha van, milyen értékű, mire irányulhat? Szerintem ez is zavarja a munka kialakítását, ennek tisztázatlansága. Szerintem van ilyen, létezik irányítási funkciója és szükség van rá, erről meg vagyok győződve. Természetes, hogy a hármas
