Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1968-02-23
4 Amikor a konkrét feladatokat dolgozzák ki, nagyon fontos figyelembe venni, hogy a hazafias érzelmeket hogyan, mimódon, milyen módszerekkel tudjul elmélyíteni az általános, ill. a középiskolás tanulóifjúságban. Gondolom?1a kirándulások során is a lehetőségeket jobban ki kell használni arra,hogy elmélyítsük bennük a nemzeti büszkeséget, a szocialista öntudatot, az ország megismerése mellett. Szorosan kapcsolódik a hazafias neveléshez, hogy tudatosítani kell ifjúságunkban általában a népgazdaság, az ipar, a mezőgazdaság, stb. eredményeit; célszerű lenne nagyobb mértékben tanulmányi kirándulásokat szervezni; meg mell találnunk a módját, hogy ezen keresztül úgy formáljuk a fiatalok gondolkodásmódját, hogy a jó, a lelkiismeretes munka az hazafias tettnek számit. A harmadik dolog: rendkívül fontos az, hogy amikor a fiatalokban hazafias érzelmeket kívánunk kialakítani, megfelelő hangnemet üssünk meg. Ugyanis valamennyi pedagógusunk tapasztalata, hogy a fiatalokat az általános frázisok inkább taszítják. Az szükséges, hogy rendkívül meggyőzően, őszintén érveljünl/a tanulókkal szemben.' Amikor az igazgatókkal tárgyalunk, célszerű lenne véleményig szerint erről is szót ejteni. Emellett helyes lenne véleményem szerint az úttörőkkel foglalkozó pedagógusokat is erre a tanácskozásra meghívni. Lenne még két gondolat: célszerűnek mutatkozik, hogy miután 1970- ben ünnepeljük felszabadulásunk 25. évfordulóját, amely több évre áthúzódó munkát jelentene, a kerületi 'fanács egy pályázatot hirdetne meg, amelynek célja lenne, hogy feldolgozzuk Zugj.ó múltját, jelenét és jövőjét. A másik gondolat az volna, hogy a kér. Tanács vezetői foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy az összes játszóterket a kerületben korszerűsítjük. A cél az, hogy a mai modern gyermeknevelési elveknek megfelelőek legyenek. Itt merül fel, hogy a játszóterek korszaüsitésénél is vegyült figyelembe a honvédelmi neveléssel kapcsolatos elgondolásokat is. Nagyon elképzelhető, hogy 2-5 olyan játékot állítsunk be a játszótereken, amelynek hasznát a későbbiek soián, mondjuk 18 eves korban lehet majd lemérni, Virág elvtárs: Miután ez az anyag az iskdai életnek egy igen jelentős területét is érinti, bár a tanórákon kívüli területre utal, s ott sem a teljesség igényiével lép fel, s csak egy részében utal a tanórákra. Ezért engedje meg a VB, hogy egy-két gondolattal arra is rávilágiisak. a világnézeti nevelés, a hazafias nevelés, a közösségi nevelés, a munkára nevelés mind olyanok, amik nevelési alapelvek, amelyek szinte mindenütt kell, hogy a pedagógiai munkában érvényesüljenek. Természetesen a tanórák a pedagógus munkának a legintenzivebb részei, s amikor mi arról beszélünk, hogy hazafias nevelés, akkor értelmileg is ezt kell a munkára neveléssel, a testi neveléssel, s minden olyan eszközön keresztül érvényesíteniük a pedagógusoknak. Hiszen lényegében ezért vannak az iskolákban. Nem véletlen, hogy a pedagógusok most a közvélemény pergőtüzében vannak. A hazafias nevelésről bármely tantárgynál beszélhetünk, de más-más szinten az első, a közép, vagy a felsőbb tagozatokban. Hogy az érzelmi effektusokat hol adhatjuk erőteljesebben? Biztos, hogy az alsóbb tagozatokon, az értelmi effektusokat pedig a felsőbb osztályokban, a fejlettebb fokon lévő fiataloknál.