Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1968-12-13

Kikillai elvtárs: Korábban elhangzottak olyan megállapítások, hogy pedagógusaink előszeretettel utaznak nyugati országokba. Az itt közölt számok szerint csak >2 % utazik kapitalista országokba. Az volna a javaslatom, hogy anélkül, hogy adminisztrativ intéz­kedésekkel csökkentenénk ezt a számot, a felsőbb szerveink,vagy a tanács illetékes szervei is tudnának abban segiteni, hogy első­sorban a társasutazások számát kellene jobban ©szélesíteni a szocia lista országok felé. így ezek a nagativ beütések és ellentmondásos hatások még jobban csökkenthetők lennének. Az élménybeszámolóhoz: ha ilyen tömeges beszámolókat rendezünk a pedagógusaink körében, nem a pártszervezetet kell felkészíteni, hanem inkább azt, aki az élmérybe számolót tartja. EKbb vele elbe­szélgetni, hogy megszűrve menjen a tájékoztatás a tömegek közé. Ebben a pártszervezet kellene, hogy segitsen, mert csalt akkor ér­jük el a kivánt célt. Aláhúzásom, hogy nem szépitve, hanem a tények konkrét ismeretében kell, hogy megtörténjenek ezek a beszámolók. Az anyagnak nem volt célja a fizikai dolgozók gyermekeivel való foglalkozás, de azért mégis figyelmeztetés kellene, hogy legyen, hogy pl. Rózsa elvtársnak, mint párttitkárnak sem a legjobb a hozzá állása ehhez a témához. Úgy tudom, hogy nem régen került az István gimnáziumba. Nyilván az előző munkahelye nem foglalkozott annyit ezzel a kérdéssel, ebből adódtak a zavaros nézetei. Minden esetre javasolom állandóan felszínen tartani a kérdést és továbbra is magyarázni, hogy miről is van szó akkor, amikor a PB és a Tanács VB is ezt a kérdést szinte állandó napirendi pontként kezeli. Virág elvtárs: Az anyagot teljes mértékben jónak és életszerűnek tartom. Éppen ezért csak néhány olyan dologhoz szeretnék hozzászólni, ami­ket meg kell oldani. A pedagógus vándorlás sajnos több, mint amit szeretnénk, s az utánpótlás rosszabb a kelleténél. Vidékre feltétlenül kellenek a pedagógusok, de végülis a vidéki problémákat Budapest rovására oldották meg, mert a friss, uj munkaerőket vidékre vitték. Azonban sok esetben előfordult, hogy az uj pedagógus se vidékre nem ment, se Budapesten nem tanithat, s inkább más munkaterületre ment. Egyetértek, hogy a pedagógusokat vidékre kell telepíteni, megfele­lő nagy anyagi előnnyel, de ez megint visszafelé fog fordulni. Azt is javasolhatnánk, hogy megfelelő mértékben, megfelelő meggondolás után a budapesti pedagógusokra is gondolni kellene. A lakásproblémához annyit: van pedagógus, aki gyűjtögeti a pénzét és jön hozzánk, hogy szövetkezeti lakást kapjon, - hát nem lehet. Azoknál is, akik kaptak lakást, mindenképpen igazságosabban tör­ténne az elosztása, ha kikérnék a párt- és a szakszervezet véle­ményét is. A könyvtárakkal kapcsolatban: a könyvtáros beállítása a könyvek számától függ. Rengeteg könyv van olyan a könyvtárakban, amit semmire nem lehet használni, ugyanakkor vannak olyan pedagógiai müvek, amikből pl. csak 5 ezer db-ot adnak ki, - az országban 100 ezer pedagógus van. A könyvtárfejlesztésre nekünk összesen 800 Et. van egy.évre, ami nagyon kevés. Ezen változtatni kellene. Érthetetlen.az is, hogy egy-egy kis példányszámú pedagógiai, pszihológiai, esztétikai müvei, - ami hasznos, jó - ha elfogynak, nem nyomnak újra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom