Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1968-02-09

Vannak még el nem döntött probléinák, kérdések, de azt látni kell, hogy el kell indulnunk a hatáskörbe veitekkel való foglalkozás terén. Nem elsősorban arra gondolnék, hogy a párttitkar elvtársak minősítését meg kell kezdeni, hanem azokkal a gazdasági vezetőkkel való beszélgetéseket is, akik hatáskörbe kerültek. Mert , hogy jobban megismeriik tevékenységüket, emberi mentalitásukat, alihoz nagyon következetes, szisztematikus munkára van szükség, s ahhoz, hogy tényleg a nevelési munkát is tudjuk végezni. Tehát a tartalmi munkát is tudjuk végezni, s ne csak a leválatásra, beállításra szűküljön le a hatásköri listánk.

Az ilyen jellegű tevékenységgel nem kell várni az alapszervezeteknél sem, ehhez hozzá kell látnunk nekünk és a lenti alapszervezeteknek, illetve a lenti gazdasági vezetésnek és a személyzeti osztályoknak is.

ichumeth elvtárs összefoglalja a vitát:

Az összefoglalóban egy-két dologra szeretnék kitérni:

Az egyik ilyen dolog ez a hármas követelmény, ami nyilván a jövőben is sokszor fog problémát okozni a kádermunka vitelében.

Ebben sorrendiséget felállítani nem helyes, bármelyikkel kezdhetem, Megnézem mind a hármat. Megnézem, amikor a politikai felkészültségével szemben támasztott követelményt nem üti meg, de a többet megüti és lehetőség van, hogy azt pótolni tudja, - azt állitom előtérbe; de fordítva is lehet, politikailag minden szempontból megfelel, szakmailag nem olyan kiforrott, mint kellene, de a lehetőség megvan, hogy azt megszerezze, akkor nyilván ez utób bit veszem előre, hogy ezt a képzettséget szerezze meg.

Azután ez másként néz ki a felsőbb vezetés funkcióiban, a nagyüzemeknél és másként a közép és alsóbb gazdasági vezetés funkcióiban. Ez persze csak vélemény, amin lehet vitatkozni.

A közép - és alsóbb vezetésnél egyes' esetekben megelégedheték a lojalitással, politikai szempontból és lehet eszmei egyetértés is. Világos, hogy egy lojalitáson alapuló követelményt nem fogadhatok el egy felső vezetésben, ott a minimum a politikai egyetértés. Egy pártonkivüli vezetőtől === követelhetek politikai egyetértést; egy kommunista az már eszmei alapon nyugvó megbízhatóságot jelent. Funkciótól függően is kell differenciálni; feladatoktól, emberektől és pártállástól függően is.

Mindig az a kritérium kerül előtérbe, amely az adott vezetőt nézve szükséges.' De egyik sem nélkülözheti a másik kettőt.

Az elvtársak ezt helyesen itt különböző módon vitatták.

S itt merül fel, hogy a mércét is csak ilyen módon lehet felállítani. Azt egyszerűen nem lehet, hogy - meghatározott esetekben, ne ragaszkodjunk az iskolai végzettséghez, de vannak esetek, amikor nem kell ragaszkodni, amikor az adott ember szakmai képzettsége megfelel az iskolai végzettségnek. De úgy beállítani, hogy sem a képzettsége, sem iskolája nem felel meg a követelménynek, azt nem lehet.

A másik ilyen dolog a stabilitás kérdése. Ezzel függ össze, hogy az uj modell a kádermunkában is uj módszereket követel meg, uj feladatokat állit a káderek elé, stb. Felvetette Lévai elv társnő, hogy nem jó, ha p—4 évenként kádercsere történik. A stabilitást nem lehet kötni ahhoz, hogy bizonyos személycseréket hajtunk-e végre, vagy sem. A vezetés stabilitása magában kell, hogy foglalja a szükséges minőségi cseréket és magában kell, hogy foglalja a folyamatosságot is.